A magyarság életminősége az ezredfordulón

Nyomtatóbarát változat

Skrabski Árpád előadása    

2004. december 9. - Károli Gáspár Református Egyetem-Hittudományi Kar-Díszterem

Az emberi és társadalmi tőke regionális és társadalmi rétegek szerinti jellemzői
 
Szeretettel üdvözlöm a kedves hölgyeket, urakat, elnökurat! Én tulajdonképpen a társadalmi tőkéről beszélnék. A társadalmi tőkéről és a különböző tőkeformákról, és elég tragikus korban élünk, hogy ilyen dolgokat tőkének kell neveznünk, de van egy elég komoly érték adó rétege társadalmunknak, nem akarom mondani, ezek a pénzügyi szakemberek, akiknek nem lehet mást mondani csak tőkét, mert különben nem értik. Úgyhogy tulajdonképpen hozzájuk alkalmazkodunk, amikor mindent tőkének hívunk.

A társadalmi tőke a bizalom, tehát a versengésnek a hiánya, a kölcsönösség, közösségi hatékonyság; ez utóbbi a szomszédsággal való együttműködést jelenti. Jelenti továbbá a civil szervezeti tagságot, a vallás gyakorlását is. Körülbelül ezek azok, amiket mi társadalmi tőkének hívunk, és aminek a jelentőségét az amerikai társadalomban az elmúlt néhány évben kezdték felismerni, és felismerni azt, hogy a versengés milyen kártékony, és a társadalmi tőke ezzel szemben milyen pozitív dolog.

Az emberi tőkét azért bontjuk két részre, kulturális- és egészség tőkére, ha úgy tetszik, mert ugye az egészséget külön szoktuk vizsgálni, ezzel szoktuk mérni az emberek jól létét. A kulturális tőke viszont az, amit ugye, mint tanultságot, képességet hoznak magukkal az emberek, amit itt a koherenciával illetve az élet értelme kérdőívvel, az iskolai évekkel mérünk

Most kezdik felismerni, hogy  tulajdonképpen ha egy cégnél a társadalmi vagy akár a humán tőke alacsony szinten van, az pénzzel nem nagyon vásárolható meg, és a cég tönkre fog menni. De ugyan ez vonatkozik egy országra is. Itt egy olyan példát mondanék, hogyha mondjuk azt gondoljuk el, hogy egy öreg ember, akinek a legnagyobb problémája annak ellenére hogy szegény, az, hogy magányos, s ezt a magányt próbálnánk pénzzel pótolni - nyugaton ez néha ez előfordul -, akkor kell legalább öt fajta társalkodónőt, takarítónőt, ápolónőt, tornásznőt, nem tudom ki mindenkit kellene fogadni melléje, hogy pótolják azt a tényt, hogy van neki egy barátnője aki ezt mind ellátja. Tehát, hogyha az öregek között megvan a társadalmi tőke, akkor az szinte pénz nélkül oldja meg a problémákat. Hogy ha meg nincs meg, akkor egy vagyont lehetne rá költeni. De ilyen példát sokat lehet arra mutatni, hogy mennyire nem konvertálható könnyen a pénztőke semmilyen más tőkeformává.

Ezzel szemben a fordított irányú konverzió nagyon erőteljes, mert azokban a társadalmakban virágzik a társadalom, ahol nagyon magas a társadalmi élet, a humán tőke.  A humán tőkéről ezt tudtuk, mert a világháború után nagyon jó tudjuk, hogy ennek köszönhettük gyors felépülését a lerombolt Európának. De a társadalmi tőke fontossága az mostanában derült ki. Tapasztalták például, hogy a fekete gyerekeknek az amerikai iskolákban a sikeres tanulását az akadályozza meg, hogy olyan környezetből kerülnek ki, amelynek a társadalmi tőkéje alacsonyabb.

Ha megnézzük a társadalmi tőke formákat, akkor hát az antropológiai természetesen az, hogy az ember egy közösségi lény, ezt ismerjük. A szociológiai tőke formák igen sokrétűek, akár a közös normák és ezzel kapcsolatban az anómia, azaz, hogy általában azt hiszik az emberek, hogy csak a szabályok megszegésével tudnak normális életet élni. A társas támogatás hálózatait igen sokan mérik, döntően az angolul „bonding”-nak nevezett szoros családi kötődést. A barátok, kollégák közöttit hidaknak „bridge”-nek nevezik, és a társadalmi csoportok közötti kapcsolatokat pedig „linking”-nek.

Gazdasági vonatkozásban is begyűrűzött ez a gondolat. Fukuyama: Bizalom címen megjelent könyve e témában azért volt egy nagy fordulat, mert ő írta meg először a történelem végét és azt, hogy a liberális társadalom győzelmével vége a történelemnek, és hitet tett amellett, hogy Amerika nem a verseny miatt lett erős, hanem a társadalmi tőkéje miatt többek között. Gondolhatunk például arra, hogy az amerikai szekták képviselői, kis vallások képviselői úgy mutatkoznak be, hogy én egy ilyen valláshoz tartozom, és ezért én rendesen megcsinálom a vízvezetéket, vagy a feladataimat. Nem tudom mennyire ismerik a „Mennyei ügyekben utazom” c. könyvet, ahol egy protestáns olyan könyvügynök,  aki állandóan téríteni akarja a társadalmat. Ennek a könyvnek az angol címe az, hogy  „Heaven is my destination”, tehát „a Mennyország a rendeltetésem” és egy ilyen versikét írtak be annak idején a gyerekek a könyveikbe, füzeteikbe: hogy Amerika a lakóhelyem vagy a nemzetem és a végén azt hogy,  a mennyország a rendeltetésem, innen vette a könyv a címét. Tehát hogy menyire fontos társadalmi összetartó erő volt ez Amerikában, és ez most nagyon erősen devalválódik Fukuyama szerint.

Gazdasági oldalról egyrészt megjelenik az európai úgynevezett  szociális gazdaság, nem tudom menyire ismerik egy fantasztikus nagy erőt jelent. Szövetkezetek, alapítványok, egyesületek és az úgy nevezett, nálunk pénztárnak hívják ezeket a mutualiték Ezek a szervezetek képezik a szociális gazdaságot. És ez a gazdaság, ez alapvetően az emberek  közös együttműködésére épül, és nem annyira a tőkére. Egy olyan több száz milliós szervezetet,  tömeget jelent, mellyel szemben állnak a nagy gazdasági társaságok, ahol óriási nagy pénzek szerepelnek,  de jóval kevesebb ember. Tehát azért azt lehet látni, hogy ez a két erő körülbelül egyforma erős, és birkózik  Ugyan ezzel a gondolattal nálunk is próbálnak a nagy iparvállalatok valamit kezdeni, és most hangoztatják a korporatív felelősséget, amit Mária is említett,  hogy a vállalat is felelős a saját dolgozóiért, és ilyen értelemben próbálják a társadalmi tőkét erősíteni a vállalatoknál.

Politikai oldalon pedig már említtetem Fukuyama-t, aztán ott volt egy Putman nevű amerikai kutató, aki az észak-olasz, dél-olasz tartományokat hasonlította össze, és bizonyította, hogy a gazdasági prosperitás éppen az észak olasz tartományokban, éppen a civil szerveződéseken múlik. És ugyanakkor az egészségnél pedig Kavalcsik professzor a Harvardról és még sokan mások bizonyították, hogy az amerikai államok között a bizalomnak a hiánya az nagyon szorosan korrelál az államokban a halálozási arányokkal, hát ezt nálunk is Mária bemutatta valamennyire.

A közösség gyógyító ereje is egy ismert gondolat, ami azt mutatja, hogy sokkal jobban gyógyulnak pl. a betegek, akik mögött közösség áll. Akár egy család, akár pedig valamely más közösség. Csináltam egy faktoranalízist. A faktoranalízisnek az-az egyik szerepe, hogy kevesebb változóval operáljunk, és utána azok között ne legye szoros kapcsolat. Úgyhogy amit most látunk, ez két változó; az egyiket elneveztem Adler után kisebbrendűségi  komplexus változónak, a másikat pedig az önazonosságnak, ami szoros kapcsolatban van az élet értelmével vagy a koherenciával. Az első változó ebben a faktorban az ellenségesség. És a másik faktorban a koherencia vagy az élet értelme, de ebben nagyon szorosan benne van az együttműködés, a barátoktól kapott segítség, azon kívül ugye a közösségi hatékonyság, vallásgyakorlás, és benne van viszont a probléma orientált megbirkózás is, tehát egy sokkal jobb megbirkózási kézség. És érdekes módon pont ezek a változók negatívan jelennek meg a másik faktorban, ahol viszont az ellenségeskedés helyett a versengés van benne, és lehet látni, hogy ehhez szorosan kötődik a depresszió, az anómia és az az érdekes, hogy ezeknél alacsonyabb a jövedelem, mint a másik faktorban.

Most egy pár szót azért beszélnék Adler-ről, mert lényegesnek tartom ezt az Ő pszichológiáját éppen politikai meggondolás szempontjából. Bizonyára sokan emlékeznek rá, ez nem új eredmény, hogy már kisgyerekkorban kialakulhat egy gyereknél az, hogy ő kisebbrendű, mert ő eleve kicsi és gyenge, és már abban a korban kialakulhat a közösségi érzés, miután az anyával egy nagyon szoros és szeretetteljes kapcsolatban van. Tehát mint hogyha ez a két komponense az emberi léleknek, mintha minden emberben benne lenne, és éppen a közösségi együttműködés szemben áll a versengéssel, meg az ellenségeskedéssel. És az a sikeres a személyiségfejlődésben, azt tud fejlődni, akinél a közösségi érzés a végén eluralkodik. Ez olyan mértékű Adler szerint, hogy nem csak a társadalommal, hanem a mindenséggel tud egyesülni valamennyire, és így megtalálja a helyét nem csak a társadalomban, hanem ha úgy tetszik az egész mindenségben, és ezt hívjuk az önazonosságnak.

Na, most gondoljuk el, hogy ez az önazonosság áll szemben a kisebbrendűségi ember típussal, amelyik viszont azt képzeli, hogy akkor lesz értékes ember, hogyha minél hatalmasabb pozíciókba jut. Először is el kell hitesse a döntéshozókkal, hogy ő milyen értékes, az ellenségeivel el kell hitessen, hogy azok mennyire értéktelenek, és ilyen értelemben el kell torzítsa a döntéshozó gondolatmenetét. Ezt most idéztem a Kapitány házaspárnak a manipulációról szóló könyvéből. És ez a manipuláció, ez nagyon erőteljesen hat akkor, lényeges ahhoz, hogy megosszák a társadalmat, több komponensből álljon a társadalom és ezt  a társadalmat, mint a mérleg nyelvét lehet manipulálni. Az ötletet nem Marx fedezte föl, pedig őt tartjuk a konfliktus szociológiák nagy atyjának, hanem már a rómaiak fölfedezték, mert tudjuk, hogy ezt az oszd meg és uralkodj gondolatot a római császárok találták ki és azóta minden császárság gyakorolta. De ugye végig lehet gondolni a kétfajta társadalmi modellt, az egyik az erre épül, amit most elmondtam, a másik a motivációra és az együttműködésre, mind a kettő egyformán erőteljes, egyiket sem lehet kiirtani az emberiségből,  és ez a két modell ha úgy tetszik, mindig birkózott a történelem folyamán. Na most ez azért volt érdekes, ez a faktorális, mert ez most kijött egy faktorálisban, de még az is kijött és még el kell mondanom, hogy ez még nekem is új, hogy ez a két komponens nem egymásnak az ellentéte, hanem mind a kettő jelen van az emberben.

És most ha megnézzük, hogy a koherencia milyen megosztást mutat, akkor meg kellett volna kérdeznem, hogy mit gondolnak, hogy a magyarok mennyire koherensek. Azt láthatjuk, hogy a magyarok nagyon koherensnek tartják magukat, hogyha megnézzük a megyei megosztást akkor azt láthatjuk, hogy megint persze a nyugati megyék koherensebbek, ezek Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár azok kevésbé, de itt most nagyon érdekes dolgot mutatnék, hogy a kistérségeknél, hogy néz ez a koherencia ki, és itt azt láthatjuk, hogy itt is ugye van egy nagyon komoly koherens réteg, Sárospataktól dél-fele elterülő kistérségek és ráadásul ezek három megyében vannak Ezért amikor megyei térképet nézünk, akkor elkenődik ez a rész, mert ugye három megyében külön-külön találhatók. Ugyan így itt is van egy nagyon koherens csoport a nyugati megyékben végig. Ha Budapest környékét megnézzük, akkor pl. ez a dabasi kistérség ez erősen koherens. Koherensnek tekinthető még, nem annyira erősen, de a váci kistérség, és kevésbé tűnik koherensnek a bicskei vagy pedig itt a budakeszi. A pesti kerületeknél pedig az látható, hogy a budai kerületek koherensek és itt a XXIII. és a XVII. kerület, tehát ezek a déli részek és a belvárosban pedig a VIII., IX. kerület.

Na most, hogyha aktivitás szerint nézzük, akkor ugye az az érdekes, hogy a GYES-en, GYED-en lévők, háztartásbeliek a nők között, vállalkozó közalkalmazottak, a férfiak közül meg közalkalmazottak, vállalkozók koherensek. A vállalkozóink tényleg nagyon pozitív emberek, és azonkívül pedig érdekes, hogy ágazat szerint szerencsére a férfiaknál az egészségügy, a nőknél pedig az oktatáskultúrában messzemenően, hát ők nevelik az új generációt, tehát remélhetőleg ez jelent valamit. Érdekes, hogy a pénzügyesek, a szolgáltatóipar lemaradt e mögött, és ha a munka típusa szerint nézzük, akkor szabályszerűen, mennél magasabb rangú valaki, annál koherensebb, és ez megint mondjuk egy jó dolog.

Az ellenségesség kérdőív a következő állításokat tartalmazta: a legtöbb ember azért becsületes, mert fél a leleplezéstől; minden hozzátartozó jó indulatú velem; legbiztosabb senkiben sem bízni; ha a jó ismerősömnek valami sikerül, akkor úgy érzem kudarcot vallottam. Ha ezt az értéket nézzük, akkor azt lehet látni, hogy a magyar társadalom nem tartja magát nagyon ellenségesnek, tehát a magyar társadalom önképe ilyen szempontból nagyon pozitív. Ez azért fontos, mert ezek szerint egyszerre van meg egy emberben az ellenségesség és a koherencia. Ugye nagy esélyünk van rá, hogy előcsalogassuk a koherenciát az ellenségeskedés rovására, miután koherensnek és nem ellenségesnek tartja magát a legtöbb magyar ember. Persze alkalmas rá, hogy át tud fordulni. Itt láthatjuk megint az ellenségeskedésnek a megyei megosztását, hát itt persze kijön Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés, és Nógrád, ezek a legszegényebb megyék. Persze Csongrád egyáltalán nem rendelkezik rossz mutatókkal, mégis magas az ellenségesség, tehát lehet látni, hogy ez azért nem esik egybe, ahogy a kistérségeket nézzük rögtön látjuk, hogy mennyire nem esnek egybe. Most pl. nézzük meg ezeket az előbb említett Budapest környéki kistérségeket, akkor azt látjuk, hogy Bicske, ahol alacsony volt a koherencia, de alacsony az ellenségesség is, ugyanakkor Dabas ahol magas ahol magas volt a koherencia ott magas volt az ellenségesség is. Vác ahol kicsi volt az ellenségesség és magas a koherencia és rögtön mellette Budakeszi, ahol az ellenségesség magas és a koherencia kicsi. Tehát ezek a legkülönbözőbb kombinációkban fordulnak elő. Ami valóban azt bizonyítja, hogy valóban két külön komponensről van szó. Itt lehet látni Budapesten belül az ellenségességet. Érdekes, hogy a III. kerület miért került közéjük? Mindenesetre a megint a budai kerületek azok kevésbé ellenségesek, meg a XXIII. és a XVIII. kerület. És akkor, ha nézzük az ellenségességet, akkor azt láthatjuk, hogy az alkalmi munkások, munkanélküliek azok a legellenségesebbek, nőknél pedig ugye a háztartásbeliek eléggé ellenségesek, alkalmi munkások, munkanélküliek, és lehet látni, hogy a közalkalmazottak és a vállalkozók kevésbé ellenségesek, és a tanulók.

Az ágazatok szerint pedig az egészségügy, oktatás a férfiaknál, és az oktatás a nőknél az megint nagyon jó értékeket mutat. És ez azért nagyon biztató. A munka típusa szerint, hát ez a szokásos ez teljesen arányos, hogy aki magasabb beosztású az kevésbé ellenséges ezek szerint. Közösségi hatékonyság tekintetében lehet látni, hogy Budapesten és környékén mennyire nincs közösségi hatékonyság, és ahol igazán van, az pl. Szabolcs, a  nyugati határvidék, vagy éppen az Alföld közepe és Budapesten pedig látható, hogy éppen ezekben a budai kerületekben magasabb, meg ezekben a kertvárosi részekben, akár Csepelen is, vagy akár ezekben a régies falvakban, amiket hozzácsatoltak Budapesthez.

A szociális háló tekintetében megint érdekes, hogy a XII. kerületben, és ez föltehetően a kerületnek a érdekes nagyon vegyes összetételéből adódik, igen alacsony, aktivitás szerint pedig megint a vállalkozóknál magasabb. A nem rokoni szociális háló esetében megint csak az látszik, hogy nagyon-nagyon erősen differenciálódik az országban. A keleti részben nagyon kevés az ilyen barátoktól és munkatársaktól kapott támogatás, amíg a nyugati részben nagyon erős. Akár Budapest környékén is.

A bizalmatlanság szintén az északi, északkeleti megyékben volt magas, de ott is lehetett látni, hogy vannak nagyon jó kistérségek, ahol egészen alacsony. És Budapesten pedig érdekes, hogy Csepelen, meg a XX. kerületben igen magas a bizalmatlanság. Mindezen bemutatott eredmények igazolni látszanak Putman-nak az elméletét, hogy az ilyen nem családon belüli, hanem a családon kívüli szerveződések nagyon szorosan összefüggnek a jó gazdasági helyzettel. Köszönöm szépen a figyelmüket!
Nyomtatóbarát változat
 
Hírek

Gyakornoki pályázat - nappali tagozatos egyetemi hallgatók számára (2017)

Cél: A polgári, nemzeti és keresztény értékeket vállaló, közéletben aktív fiatalok megismertetése egy pártalapítvány működésével, szakmai munkájával és ezen keresztül a magyar közélettel.

tovább
Hírek

A prágai Ady Endre Diákkör kapta idén a Fiatalok a Polgári Magyarországért díjat

Prágai magyarokat tömörítő, Ady Endre nevét viselő diákkör kapta idén a Fiatalok a Polgári Magyarországért díjat, amelyet Mádl Dalma, Mádl Ferenc néhai köztársasági elnök özvegye és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyújtott át Erdélyi Ágnesnek, a szervezet elnökének.

tovább
Hírek

Osztie Zoltán kapta a 2016-os Polgári Magyarországért Díjat

Osztie Zoltán kapta az idei – immár tizenkettedik alkalommal odaítélt – Polgári Magyarországért Díjat. A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének egykori elnöke  az elismerést Mádl Dalmától, a Polgári Magyarországért Díj első díjazottjától és Balog Zoltántól, a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) kuratóriumának elnökétől vette át Budapesten, 2016. december 13-án. A díjazottat Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke köszöntötte. 

tovább