A magyarság életminősége az ezredfordulón

Nyomtatóbarát változat

Dr. Kopp Mária előadása    

2004. december 09. - Károli Gáspár Református Egyetem-Hittudományi Kar - Díszterem
 
A magyar lelkiállapot, értékek, attitűdök regionális és társadalmi rétegek szerinti jellemzői.

Nagyon szépen köszönjük ezt a felkérést; azt hiszem olyan kérdésekről fogunk beszélni, melyekről nagyon sok mindent tudunk, de talán ilyen módon rendszerezve sok újat is adhatunk azoknak, akik itt vannak ezen a családias beszélgetésen.

Az életminőség fogalmát sokan egy kicsit frázisnak tekintik, sokat beszélünk róla, de mire való ez. Pedig meggyőződésem az, hogy ma Magyarországon és a világban nincs fontosabb társadalomtudományi és politikai kérdés, mint az életminőség. Ez a fogalom először Johnson elnöknek a ’64-es kampány beszédében jelent meg, ahol azt mondta, hogy céljaink elérését nem mérhetjük bankszámlák nagyságával, csak az emberek életminőségének a javulásával. És azóta is az ún. jóléti társadalmaknak az alapvető célja nem a mindenáron való gazdasági növekedés, hanem az emberek jól létének, életminőségének a javítása. Kérdés, hogy ma Magyarországon, hogy állunk, milyen az életminőségünk és miért fontos, hogy az életminőségen változtassunk, javítsunk, vagy egyáltalán megértsük, hogy milyen a magyaroknak az életminősége.

Ha belegondolunk, hogy mi az alapvető célja az életminőség kutatásnak, akkor azt kell látnunk, hogy az utóbbi két évszázadban, és főleg az utolsó XX. század során, kísérleti állattá váltunk egy olyan világméretű laboratóriumban, ahol a gazdasági fogyasztói érdekek az alapvetőek, s az, hogy az ember személyiségének, az embernek mire volna szüksége, mitől válik igazán emberré - mondjuk erényes emberré - az a fejlődés során tulajdonképpen nem volt szempont, és ha most a hétvégi eseményekre gondolunk, akkor láthatjuk, hogy ennek milyen katasztrofális következményei vannak. Az ember lassan elpusztíthatja a világát, elpusztíthatja a környezetszennyezés miatt, elpusztíthatja a fegyverkezés miatt, de leginkább az emberi személyiség torzulásai miatt. A tömeges előállítás következtében, olyan mértékben manipulálható emberek tömegei élnek a mai világban, akiket gyakorlatilag bármilyen módon föl lehet használni, egymás ellen lehet fordítani. Az alapvető emberi értékek; mint az összetartozás, a nemzeti érzés, egyes emberek számára egész egyszerűen nem léteznek, és ez valóban nagyon komoly katasztrófával fenyegeti az emberiséget.

Tehát meggyőződésünk, hogy a politikának, a társadalomtudományoknak valóban a központba kéne állítani az életminőség fejlesztését, a harmonikus hosszú távú fejlesztés, fejlődésre képes, kapcsolatokra, valódi kapcsolatokra képes, a közösségek kibontakoztatására képes személyiség fejlesztése alapvető volna.

A vizsgálataink célja a magyarság szociológiai, pszichológiai és egészséggel kapcsolatos életminőségének interdiszciplináris vizsgálata. S ezt azért nagyon lényeges hangsúlyozni, mert most voltunk Skrabski Árpáddal novemberben Washingtonban, meghívott előadókként a pozitív pszichológiai világkongresszuson, ahol kiderült, hogy az életminőség kutatásnak teljesen külön futó ágai a szociológiai, pszichológiai és az egészségügyi, és egymást nem idézik, nem tudnak egymásról. Tehát mi ezt a három területet együttesen szeretnénk vizsgálni a saját elemzéseinkben.

A módszertanról nagyon röviden fogok beszélni. Három nagy országos felmérést szerveztünk, amelyeket részben Skrabski Árpádnak nemzetközi pályázataiból, részben az utolsót a Széchenyi Pályázat keretében szerveztük, ez a „Hungarostudy 2002”, amiben  12600 embert kérdeztünk ki otthoni interjú formájában. Ezek nagyon-nagyon alapos vizsgálatok, amelyeknek az egyik fő kérdésköre, ami ugyan nem élet minőség, de az élet minőséget nagyon komolyan befolyásolja, az iskolázottság, a gazdasági helyzet, a viszonylagos anyagi helyzet, lakó helyi helyzet, etnikai hovatartozás.

Az élet értelme, amiről Árpád fog beszélni, az életcélok, a negatív hangulat kérdéskör nagyon lényeges. A protektív tényezők közül külön vizsgáltuk az adaptív megbirkózási módokat, a probléma megoldási kreativitást, az egészségvédő magatartásformáknak az elődfordulását és azok kapcsolatát az életminőséggel. Nagyon fontos például a sportnak a szerepe, azonban a fiataloknak fontos tudni, hogy ha hirtelen abbahagyják az intenzív sportot, akkor az nagyon komoly életminőség romlással járhat akár pánik rohamok, akár szorongási rohamok kialakulását is eredményezheti.

A vallásgyakorlás, a vallás fontossága alapvető az élet minőség szempontjából, hiszen a közös értékek, a közösségek hosszú távú tervezés szempontjából meghatározó több cikkünk jelent meg arról, hogy a Magyarországon is a vallásgyakorlással kontrolláljuk az adatotokat, életkor, nem és iskolázottság szerint minden szempontból sokkal pozitívabb élet minőséggel járnak együtt. Nagyon fontos protektív tényezők továbbá a társadalmi tőke jellemzői, az összetartozás érzés, a tolerancia, amelyekről szintén Árpád fog beszélni.

A veszélyeztető tényezők közül a legfontosabb az Andorka Rudolf által sokat emlegetett anómia, az érték vesztés. A hosszú távú tervezésnek a hiányát, a nem adaptív megbirkózási módokat, mint a dohányzás, alkoholfogyasztás, kóros alkoholfogyasztás, drog vagy az elhízás, a diszfunkcionális attitűdök és mindezek a hátterében a krónikus stressz áll.  Sellye János azt mondta, hogy a stressz az élet sója, de hogyha valaki tartósan megoldatlan helyzetben van, tartósan munkanélküli, tartósan bizonytalan helyzetben van, akkor ez egészen súlyos élettani és lelki következményekkel jár, nagyon súlyos életminőség romláshoz vezet. És itt alapvető a munkahelyi stressznek a szerepe, a munkahelyi biztonságnak a hiánya, vagy Magyarországon a hétvégi munkavégzés.

Az Európai Unió egészen komoly direktívákat adott ki, hogy minden munkahelyi vezetőnek kötelessége foglalkozni a munkatársaknak az egészségével, a testi és lelki egészségével. Különösképpen alapfeladata ez a politikusoknak, hiszen egyébként óriási gazdasági veszteséget jelentenek a munkahelyi stressz és annak következményei.

A vizsgálat során a legkülönbözőbb élet eseményekre kérdeztünk rá, mintegy 27- féle változásra, így most 12600 emberről tudjuk, hogy az utóbbi öt évben kinek milyen súlyos életeseményei voltak, s ez milyen életminőség következményekkel járt.

Az első nagy területét az életminőség vizsgálatnak a szociológiai életminőség vizsgálatok adják, amelyekre az jellemző, hogy általában nagyon rövid kérdésekkel, pár kérdéssel vizsgálják a jóllétét, vagy elégedettségét az embereknek. Az Eurobarométer legutóbbi, 25 európai államban elvégzett felmérése szerint, Magyarországon a legrosszabb az életminőség. Nálunk, egyedül nálunk volt 45 % alatt azoknak az aránya, akik jónak, vagy igen jónak tartották az életminőségüket. És mondhatnánk erre, hogy a magyarok inkább szeretnek panaszkodni, de ha megnézzük a halálozási arányokat, és főleg a középkorú halálozási arányokat, tehát 45-64 év között, akkor láthatjuk, hogy a helyzet Magyarországon a legrosszabb ezek közül az államok közül. Tehát sajnos valószínűleg - és ezzel nagyon keveset foglalkozik a politika és a társadalom tudománya - nálunk a legrosszabb az életminősége a teljes népességnek. Persze nagyon nagy belső különbségek vannak.

Készítettünk és mutatni is fogunk több olyan térképet is, illetve ábrát, amelyek Magyarország térképén mutatják be az egyes változóknak az értékeit. Ehhez hadd tegyem hozzá, hogy Székely András csinált egy fantasztikus kereső rendszert, amelyik minden egyes változóra, tehát körülbelül 300 féle változóra, amelyek a magyar népességet jellemzik, ad egy ilyen országos térképet. Egy-egy megyébe is bele lehet menni, és mindjárt mutatom a kistérségi térképeket is. Tehát megyén belül a kistérségek mutatóit is meg lehet nézni, és minden egyes ilyen egységre, régióra meg lehet kapni a változóknak az azonos sorrend szerinti átlagértékeit, illetve az átlagtól való eltéréseit. De lehet pl. azt is kérni, hogy Borsod – Abaúj Zemplén megye, vagy pl.- Miskolc környéke milyen mutatóban a legrosszabb és milyenben a legjobb az országos átlaghoz képest. Tehát ha valakit érdekel egy – egy ilyen kis térség a 150 közül, akkor meg lehet nézni, hogy mondjuk a szécsényi, vagy a soproni, vagy akármelyik kis térségnek a jellemzőit, és ezt össze lehet hasonlítani a többiekkel.

Hasonló mintázata van az országnak a lelki és a testi egészség és az életminőség szempontjából Tehát az észak-keleti megyékben Nógrád, Borsod-Abaúj Zemplénben, Szabolcsban a legrosszabb az életminőség, és Békésben. A legjobb Győr-Moson-Sopron megyében és Vas megyében, és érdekes módon Csongrád megye is jobb, sok mutató tekintetében, és Budapest ebben a tekintetben jobb területek közé tartozik. Nem mindenben egyébként, hadd mondjam el, hogy Budapesten a legelégedetlenebbek az emberek. Ez érdekes. Annak ellenére, hogy a legjobb az anyagi helyzetük, a legelégedetlenebbek az egész ország területén.

Ha megnézzük a mostani vasárnapi eredményeket és ezeket a térképeket, akkor nagyon-nagyon izgalmas összefüggéseket lehet látni; ahol az emberek úgy érzik, hogy rosszabb az életminőségük, ahol rosszabb lelkiállapotban vannak, ott sokkal inkább manipulálhatóak és befolyásolhatóak. Nyilván, ezalkalommal nincs mód belemenni a részleteibe a kistérségi eltéréseknek, erről csak annyit mondanék, hogy azért 150 kistérséget elemeztünk, mert ezekre vannak meg a halálozási adatok

Ugyanez az elemzés megvan Budapestre is, tehát a budapesti kerületekre is látjuk, hogy életminőség szempontjából a budai kerületek, és a XVII kerület környéke a legjobb, illetve Zugló.   És a XV., XVI. kerület környékén, és az egyes belső pesti kerületekben a legrosszabb az életminőség, hogyha ezt a mutatót nézzük, de hát sok más mutató is van.

A másik nagy típusa az elemzéseknek az aktivitás szerinti vizsgálat. Munkaköri aktivitásra, tehát aktív-passzív népességre vonatkozóan, illetve az ágazat és a munka jellege szerint is megnéztük az elemzéseket, és ebben megint nem bocsátkoznék részletekbe. De ami nagyon megdöbbentő, mert megint nem igazán foglalkozunk vele, a rokkant nyugdíjasoknak a csoportja, ami olyan 7-8%-os rétege a magyar társadalomnak. Bogár László sokat foglalkozik ezzel az ún. roncstársadalommal. Ők azok, akik igazán nagyon rossz helyzetben vannak, és minden mutató szerint egészen megdöbbentően rossz az életminőségük, tehát feltétlenül kellene velük foglalkozni. A legpozitívabb az életminőség e szerint a mutató szerint a tanulóknál, és a közalkalmazottaknál, alkalmazottaknál, vállalkozók között. És nagy öröm számomra, hogy a nők között a GyES-en, GyED-en lévők között is kifejezetten pozitív életminőségről számoltak be. Habár sokszor beszélünk GyES neurózisrólM is van is néha ilyesmi, de azért alapvetően összességében sokkal jobb az életminőségük.

Ha az ágazatokat nézzük, akkor a legrosszabb mind férfiaknál, mind nőknél a mezőgazdaságiaknak az életminősége, és a legjobb a férfiak esetében az egészségügyiek, tehát az orvosok, és az oktatáskultúrában dolgozóké; tehát minden anyagi nehézség ellenére azért az életminőségük jobb. Jobbnak érzik az életminőségüket, és a pénzügyeseké is jó. Anyagiak szempontjából a pénzügyesek helyzete a legjobb, és a nők közül az oktatás és kultúra területén dolgozóké a legjobb az ilyenfajta életminőség mutató.

Ha a munkahely típusa szerint nézzük, akkor egy nagyon egyenletes változást látunk. A diplomás vezetőknek a legjobb az életminősége, a segédmunkásoké a legrosszabb. Itt nem is érdemes részletekbe menni, de ez azért nagyon lényeges, mert ahogy az iskolázottság szerint is óriási halálozási különbségek vannak, főleg a középkorú népességben, úgy a foglalkozás típusa szerint is óriási, tehát legalább 10 évvel rövidebb ideig él ma Magyarországon egy segédmunkás, ha az adatokat minden más rizikófaktor szerint korrigáljuk. Tehát arra azért oda kellene figyelnünk, hogy a társadalom óriási rétegének sokkal rosszabb a helyzete, mint a többieké.

Az anyagi helyzet megítélése esetében, ami egy fontos szociológiai életminőség mutató, megint azt látjuk, hogy az északi megyékben és Békésben sokkal rosszabb az anyagi helyzet megítélése az átlaghoz képest, és megint a nyugati határszélen és Budapesten a legjobb. Budapesten belül megint a budai kerületekben sokkal jobb az anyagi helyzet megítélése, és a XVII. kerületben a legrosszabb. Az anyagi helyzettel való elégedettség szempontjából megint azt látjuk, amit itt az előbb. Azért nem teljesen ugyanaz a kép, tehát messze a vállalkozók a legelégedettebbek az anyagi helyzetükkel, mind a férfiak mind a nők esetében. A nők esetében még nagyobb az eltérés, kb. 50%-kal jobbnak minősítik az anyagi helyzetüket. A legjobbnak a pénzügyesek tartják az anyagi helyzetüket, ami elég nyilvánvaló a magyar társadalomban, de ténylegesen is ez a helyzet.

Az iparban viszont az átlagnál kevésbé, azonban rosszabbnak tartják a helyzetüket, ami hát egy óriási nagy terület, és óriási népességet jelent. Az egészségügyről most sokat volt szó, és sokat szidják is az egészségügyet, hát én is ott dolgozom, meg többen vannak itt akik az egészségügyben borzasztóan nehéz körülmények között dolgoznak, ennek ellenére ha megkérdeztük az embereket, hogy mennyire elégedettek az egészségügyi ellátással, akkor a teljes népesség 86%-a elégedett a család orvosi ellátással, 75%-a járóbeteg szakellátással, és 68 % a kórházi ellátással. Tehát az emberek túlnyomó többsége, minden nehézség ellenére, ha megkérdezzük, elégedett a kórházi ellátással, ezen belül a legkevésbé a kórházi ellátással, és érdekes legkevésbé Budapesten, ahol pedig a legtöbb kórház van. És az életkor előrehaladásával az emberek egyre inkább elégedettek mind a három ellátási formával, tehát az idősek, akik igazán igénybe veszik az egészségügyet, megint minden nehézség ellenére, viszonylag elégedettek az egészségügyi ellátással.

Az egészségbiztosítási és a társadalombiztosítási ellátásra 1-5 osztályzattal kérdeztünk rá, és 4.3 ,4.3 volt az osztályzat átlaga. Tehát 4-es és 5-ös közti átlagot adnak az emberek az egészségügyi ellátásra és a társadalombiztosítási ellátásra ma Magyarországon. Tehát megint, minden probléma ellenére az emberek bíznak ezekben az ellátási formákban. Az életminőség pszichológiai háttere az a legizgalmasabb terület, hogy mit értünk valóban pszichológiai értelemben valódi pozitív életminőség alatt. Ennek a háttere elsősorban az ún. pozitív pszichológiai irányzat, melynek egyik legjelentősebb képviselője Csíkszentmihályi Mihály aki a Chicago-i egyetem professzora, és az egyik legismertebb pszichológus a világon. Ennek az irányzatnak és az életminőség kutatásnak a célja az emberi psziché pozitívumainak, erősségeinek feltérképezése, és az Arisztotelész-féle boldogságnak, ideálnak a meghatározása. Aminek a lényege, hogy az emberi lény valódi funkcióinak a gyakorlása, az erényeknek a gyakorlása, a boldogságnak, és a pozitív pszichológiai életminőségnek a lényege. Majd mindjárt elmondom a három fő szintjét a pozitív pszichológiai életminőségnek, de először szólnék arról, hogy melyek a legfontosabb erények. Ezek: az igazságosság, a lelki egészség, a mértékletesség, és az okosság. Ezek különböztetnek meg minket az állattól. Tehát a valódi boldogság, a valódi pozitív életminőség, amire mint már mondtam a társadalomnak, a politikának törekednie kellene, az ez a fajta életminőség. Nagyon-nagyon izgalmas dolog a pozitív és a negatív érzelmek aránya, sokan azt hiszik, hogy mindenki legyen „happy”, mindenki minél boldogabb legyen ebben a világban, ebben az életben, ez lenne a cél. Pedig ha belegondolunk, mind a pozitív, mind a negatív érzelmek hiánya súlyos betegség. A negatív érzelmek hiánya a mánia, és a pozitív érzelmek hiánya a depresszió. Mind a kettő nagyon rossz állapot, s erre nagyon izgalmas elméletek, és mérések is voltak, egy kutatónő mutatta ki és vizsgálta, hogy az embernek kb.3:1 arányba kell több pozitív érzelmet a mindennapjaiban megélni, mint negatívat. Megvizsgálták, hogy az ember gondolataiban, vagy szavaiban, az ember megnyilvánulásaiban mennyi a pozitív, és mennyi a negatív elem. Azt tapasztalták, hogy ha valakinél 3:1 az aránya, akkor egyensúlyban van. Tehát kb. egy egységnyi negatívumot az ember megengedhet magának, sőt ennyi kell is.  Viszont borzasztó fontos ez a kérdéskör, és hát mi is ezzel foglalkozunk a legtöbbet.

A negatív érzelmeknek az a lényege, hogy ezek beszűkítik a gondolkozást. Egy negatív gondolkozású ember az adott helyzet elkerülésére koncentrál csak, és ezért nagyon könnyen manipulálható. Majd ha megint felvillantok néhány térképet ezzel kapcsolatban, megint, ha a vasárnapi szavazási eredményekre gondolunk, ahol nagyon gyakori a depressziósok aránya, ott manipulálhatóak az emberek a legnagyobb mértékben. Ott lehet őket megrémíteni, megfélemlíteni, mert egy depressziós ember nagyon könnyen megfélemlíthető. Ugyanakkor a pozitív érzelmek növelik az aktivitási repertoárját, megnyitják, tehát ez az ami az embert képessé teszi arra, hogy a  világot, az életét változtassa és itt nagyon fontos jelentősége van a játéknak. A játék a kreativitás, az életcélok, vagy mondhatjuk azt is, hogy az unalomnak hiánya. Tehát mondhatjuk azt is, hogy az az ember aki unatkozik, az nem képes játszani. Az egész életünk egy játék kéne, hogy legyen, a kutatás, az igazi kutatás játék, az igazi művészet játék, de az igazi politika is játék, csak persze olyan játék, amely kreatív és amelyik alkot. Alkotóan alakítja a világot, és erre kellene a gyerekeket megtanítani. Most nincs idő beszélni róla, pedig az egyik kedvenc témám, hogy a mai világban óriási gond, hogy a gyerekeket nem tanítják meg játszani.

Mik a pszichológiai életminőség szintjei, amiket külön-külön szoktak vizsgálni? Az első az úgynevezett hedonikus élmény szintje, az ösztönös késztetések szintje az élvezetek szintje. Az a szint amire nagyon nagy szükségünk van, mert az tartja fent az egyensúlyunkat, végül is az embernek az állati lénye is nagyon–nagyon fontos. Tehát ez a szint is nagyon – nagyon lényeges. Érdekes módon, ennek a szintnek az egyensúlya nincs kapcsolatban a testi egészséggel, főleg ennek a túlhajtása, de azt kell látnunk, hogy a fogyasztói társdalom, amikor életminőségről beszél, akkor erről a hedonista életminőség növelésről beszél általában, és ennek a túlhajtása, Huxley-nak a „Szép új világá”ban - most olvastam újra, az egy fantasztikus könyv mindenkinek ajánlom -, ahol a szóma a boldogság, az, amivel az embereket gyakorlatilag teljesen manipuláltan egy totális lelki diktatúra alatt lehet tartani. Ott énekli, hogy „szóma ha mondom, segít a gondon, egy köbcenti helyre biccenti”. Tehát azok a „D” típusú, emberek akiket befogtak, és akik gyakorlatilag  rabszolgaként dolgoztak, a szómával tulajdonképpen egyensúlyban voltak. Gondoljunk csak a fogyasztói világban, részben a drogokra, de részben akár a valóság show-kra, vagy akár a vásárlói szentéjekre, ahol mindenki, mint az őrült rohan és a sok bóvlit veszik, mert hogy azt hiszik, hogy attól leszünk boldogok. Pedig ez az a szint, ami biztosan tönkre teszi az embert lelkileg is és egészségileg is.

A második szint, az elkötelezettség szintje, az a szint, amit Csíkszentmihályi Mihály nagyon sok, nagyon komoly könyvben és nagyon izgalmasan írt le, a ”flow” állapot, az ihlet állapota, de ő azt írja, hogy mosogatni is lehet a „flow” állapotában, takarítani vagy bármilyen munkát végezhet így az ember, hogyha ráhangolja magát, akkor örömet talál benne. Az életminőség szempontjából nagyon fontos, és ezért alapvető a munka, az alkotás alapvető a modern társadalomban, és ezért van az, hogy a munkahelyi kontroll, vagy a munkahelyi bizonytalanság az egy nagyon–nagyon komoly életminőséget veszélyeztető tényező. És ugyanígy nagyon fontos tényező a munkahelyi, családi harmónia, a biztonság és a társadalmi tőke.

A harmadik szint pedig, és ez az igazi minőség, pszichológiai életminőség, az Arisztotelész-féle boldogság koncepció, ami szó szerint, az isteni kísérővel való azonosulást jelenti. Tehát Ő úgy képzelte, hogy az ember az Isteni kísérőjétől hallja, hogy mit kell tennie, és amikor egyensúlyban van Vele, akkor van a boldogság állapotában. Ma ezt egyszerűen boldogságnak szokták fordítani. Amelyik nem állapot, és nem egy olyan állapot, amit az ember birtokolhat, nem is élmény, hanem aktivitás a boldogság. És ilyen alapon az emberi létezés alapvető célja, az emberi funkcióinak, az erényeknek a gyakorlása. Ez a boldogság lényege. Az értelmes élet az élet értelmének a keresése. És ezt a vizsgálatunkban nagyon jól ki tudtuk mutatni, hogy a koherencia az élet értelmének a keresése, majd Árpád fog beszélni róla, Ő tette be ezt a kérdőívet a felmérésbe, és úgy nézz ki, hogy ez a legfontosabb egészségvédő tényező, ez valóban az életminőség legfontosabb alakja, alapja. Most már csak nagyon gyorsan át fogok futni azokon a térképeken, amelyek a pszichológiai életminőség mutatókkal kapcsolatosak.

Ez a depresszió átlag az országban. És megint látjuk, hogy nagyon-nagyon hasonló mintázatot látunk az országban. Itt is a nyugati határszéli megyék sokkal pozitívabbak. Az észak- keleti megyékben sokkal rosszabb a helyzet, és Békésben még magas a depressziónak az aránya.

Itt jegyezném meg, hogy ma még mindig, és nem lehet elégszer elmondani, abszolút számba évente több férfi hal meg a 45-64 éves korosztályból, mint 1930-ban, míg közben volt egy sokkal rosszabb helyzet. Tehát nagyon-nagyon súlyos a helyzet az életminőség végső romlása tekintetében. És ha megnézzük, akkor ez a depresszió arányokkal egészen szoros kapcsolatot mutat. Tehát a depresszió, amelyik tulajdonképpen a krónikus stressz állapota, a tartós tehetetlenség, a lehetetlenség lelkiállapota az, amelyiktől a középkorú férfiak meghalnak. És most megint hadd mondjam, bár itt nincsen sok 65 évnél idősebb férfi, de ha viszont már valaki megéli a 65. évét ma Magyarországon, akkor a kilátásai körülbelül olyanok, mint a dánoknak. Tehát Magyarországon csak ezt az életkort kell egy férfinek megélnie, és akkor már egész jók a kilátásai. De a középkorúakkal egészen tragikus a helyzet, és ezzel megint alig foglalkoznak.

A kistérségek depresszió arányával kapcsolatban megint csak annyit emelnék ki, hogy nagyon nagy különbségek vannak, tehát még Zala-megyében is vannak olyan kistérségek, ahol magasak a depresszió arányok tehát, az egymás melletti kistérségekben is nagyon nagy különbségek vannak. Az aktivitás szerint vizsgálva, megint a nyugdíjasok és a rokkantnyugdíjasok depresszió arányai a nagyon magasak. Az ágazat szerint megint a mezőgazdaságban dolgozóké, és tán megint visszamennék ide, hogy az egészségügyben, az oktatásban dolgozó nőknek a legjobbak a depresszió arányai, pedig tudjuk, hogy egyébként nehéz a helyzetük.

Röviden beszélnék az értékválságról az anómiáról, amelyik a negatív életminőség legfontosabb háttértényezője. Ezt leginkább az az érzés jellemzi, hogy minden olyan gyorsan változik, hogy az ember azt sem tudja már, hogy miben higgyen. Az ebben az állapotban lévő ember, bármerre, mint egy szélkakas foroghat, éppen milyen szél fúj, tehát ez egy nagyon-nagyon veszélyes lelkiállapot. Ha az anómia térképét nézzük Magyarországon, akkor látjuk, hogy megint az északi megyékben, illetve Békésben, Somogyban találunk nagyon magas anómia értékeket. Kistérségek közt is nagyon nagy különbségek vannak, Budapesten belül is.

Ennek az ellentéte a kompetencia, azaz hogy úgy érzem, hogy általában meg tudom oldani a nehéz helyzeteket. Ez azért nagyon fontos életminőség-mutató, mert úgy néz ki, hogy e tekintetben a magyarok nemzetközi összehasonlításban is nagyon jók. Tehát talpraesettnek tartjuk magunkat, valahogy ez a magyarság önképében benne van, és ezt föl lehetne ébreszteni. Én nagyon szerettem, amikor Matolcsy György azt mondta, hogy kis helyi csodák vannak az egész országban. Mert valóban így van. Tehát ha megnézzük a kompetencia kérdőívnek az értékeit, akkor ugyan megint itt van ez a kelet nyugati különbség, de azért a keleti megyékben sem olyan nagyok az eltérések az átlagtól. Tehát az egész országban az emberek általában talpraesettnek tartják magukat, csak az a gond, hogy ha valakinek nem sikerül az, amit elvárna magától, akkor ettől nagyon elkeseredik, és depresszióssá válik. Tehát egy Kelet-Magyarországon élő, magát kompetensnek tartó ember, ha sikertelen, akkor ettől elkeseredik és krónikus stressz állapotába kerül. Leginkább a vállalkozók érzik magukat kompetensnek az aktivitás szerint, és legkevésbé a rokkantnyugdíjasok, az alkalmi munkások.

Az ágazatok szerint a kereskedelemben, és az egészségügyben dolgozó férfiak érzik magukat leginkább kompetensnek, és a nők közül az oktatás és kultúra területén, és a kereskedelemben dolgozók. Érdekes, hogy mi lehet a magyarázata annak, hogy a pénzügyiek viszonylag kevésbé tartják magukat kompetensnek annak ellenére, hogy sok szempontból a legjobbnak érzik az életminőségüket, de valószínűleg túl nagyok a kihívások számukra és ez gondot okoz nekik.

Nagyon röviden beszélnék még a vallásosság, a vallásgyakorlás, a vallás fontosságáról. Ami egy nagyon-nagyon fontos kérdés, és több órát igényelne vagy érdemelne, de most csak éppen említem. A felmérésünk szerint a magyar megkérdezett népességnek a 25%-a mondta azt, hogy nem hívőnek tartja saját magát, tehát ¼-e az embereknek, és Budapesten ez az arány még sokkal magasabb. Az egyházában gyakorolja rendszeresen vallását 13%, és ritkán egyházában 17%. Tehát 30 % az, aki egyházában gyakorolja vallását, egy nagyon-nagy arány; 27% az, aki azt mondja, hogy a maga módján vallásos. Ezek közül elég sokan egyház ellenesek. Tehát azért tudomásul kell vennünk, hogy a magyar népesség kisebb része az, aki egyházában gyakorolja vallását. Nagy különbségek vannak; a nők között, az idősebbek között, és a szegényebbek között több a vallásos ember, tehát mindig korrigálni kellett ezek szerint az adatainkat; hogyha e szerint korrigáltunk, ahogy az elején mondtam akkor a vallásgyakorlóknak minden tekintetben sokkal jobb az életminőségük. De hát ez a társadalomnak összességében a 30%-át jelenti, Budapesten pedig sokkal kevesebbet. Érdekes módon, az iskolázottság szerint a középrétegekben a legkevesebb a vallásos, és az alsó és legfelsőbb rétegekben a legmagasabb a vallásgyakorlóknak az aránya, tehát van egy ilyen U alakú görbe.

Nagyon fontos a vallás, 26 %-nak, tehát a népesség ¼-ének, de egyáltalán nem fontos 35% számára. Tehát megint azt kell látnunk, hogy ez egy jelentős erő, nagyon sokat jelent, nagyon sok szempontból húzóerőt jelent a társadalmon belül, de még sincsenek többségben egyáltalán. Ha a megyei különbségeket nézzük, akkor látjuk megint, hogy a nyugati határszéli megyékben és északon van több vallásos ember, és az Alföldön van egy hatalmas, kevéssé vallásos tömb a Magyarország térképén.

A kistérségek szerint is nagyon jelentős különbségek vannak. Például Békés-megyén belül, amely a legkevésbé vallásos megye az országban, a kistérségek között is azért jó nagy eltérések vannak. Szarvas vallásosabb, mint a többi, és legkevésbé az orosházi, békéscsabai kistérség ezen a megyén belül. A legvallásosabb megye Vas-megye, ahol viszont szintén nagy különbségek vannak; tehát Őriszentpéter, Körmend, Sárvár környéke, Celldömölk környéke sokkal vallásosabb, mint Szombathely. Budapesten összességében csak 22%, tehát nem 30% csak 22% az, aki egyházában gyakorolja a vallását, és Budapesten is nagyon nagy eltérések vannak. Megint azért látjuk, hogy az életminőség térkép és a vallásosság térkép nagyon komolyan egybe esik, tehát a XVII. kerület és a budai kerületek a legvallásosabbak, és az életminőség egyéb mutatói szerint is ők a leginkább pozitív életminőségűek. Aktivitás szerint a nyugdíjasok, a nők közül pedig a háztartásbeliek azok, akik a legvallásosabbak, legkevésbé pedig az alkalmi munkások.

Ágazat szerint a mezőgazdaságiak a legvallásosabbak, és a férfiaknál az egészségügyben, oktatásban dolgozók, nőknél az oktatásban, a kultúra területén dolgozók.

A munkával való elégedettséget már ez elején említettem, hogy ez egy nagyon-nagyon fontos életminőség kutató, de ebbe semmiképp nem megyek bele részletesen. Erre is nagyon-nagyon sok változó szerint néztük meg Magyarország életminőség térképét. Úgy néz ki, hogy a halálozás szempontjából az egyik legfontosabb a munkahelyi biztonság a férfiak számára, a munkahelyi társas támogatás a nők számára alapvető, és a hétvégi munka, ami nagyon-nagyon veszélyeztető Magyarországon, tehát mindenki nézzen magában, hogy mennyit dolgozik hétvégeken. Ahogy mi is rendszeresen végig dolgozzuk a hétvégéket. Remélem nem halunk bele.

Az egészséggel kapcsolatos életminőséggel kapcsolatban egyetlen dolgot mutatnék be, hogy most 2002-ben volt az utolsó nagy európai felmérés, amelyik 25 európai országban nézte meg ugyanazon mutatók szerint az életminőség mutatókat, most az egészséggel kapcsolatos életminőség mutatókat, az egészségi állapot önbecslését, és látjuk, hogy Magyarország van a legrosszabb helyen, tehát Svájcban az emberek 85%-a mondta azt, hogy az emberek egészségi állapota jobb, tehát 4 vagy 5-ös osztályzatot adott rá. Magyarországon ezeknek az aránya kevesebb, mint 50 %. Tehát ez azt mutatja, hogy a szomszédos országokban, még cseheknél, lengyeleknél, vagy Szlovéniában is sokkal jobbak ezek az arányok, tehát tudomásul kell vennünk, hogy ma Magyarországon ténylegesen is, mint az elején már mondtam, ez egy nagyon komoly társadalmi probléma, nagyon komoly politikai probléma is. Olyan országban élünk, ahol az embereknek az életminősége és egészségi állapota, főleg az aktív korú embereknek az életminőségi és egészségi állapota, sokkal rosszabb mint Európa legtöbb országában, és nem vigasztaló, hogy az oroszoknál, vagy az ukránoknál még nálunk is sokkal rosszabb a helyzet, bár lehet, hogy az  ukránoknál most már jobb lesz, hogyha így haladnak a dolgok.

Tehát összefoglalásként; rendkívül szoros kapcsolat van a pszichológia és az egészségüggyel kapcsolatos életminőség változás, mutatók között. A magyarság életminősége az észak-keleti megyékben minden tekintetben igen rossz. De itt is vannak jobb kistérségek. Fontos tudni, hogy a nyugdíjasok, rokkant nyugdíjasok, a mezőgazdaságiak, betanított és segédmunkások életminősége lényegesen rosszabb, ez egy hatalmas rétege a társadalomnak, akikre különösen oda kell figyelni. Mert ezek azok a rétegek, ahol az értékválság, és a vallástalanság és még egyéb háttértényezők szoros kapcsolatban állnak a legrosszabb életminőséggel, és ezért nagyon fontos és alapvető kérdés a leszakadó rétegekkel való foglalkozás. A leszakadó részek, rétegek negatív érzelmi állapotának, rossz életminőségének változtatása elsőrendű feladat, mert ha ezen nem változtatunk akkor ezek azok a rétegek akik félelmük, a negatív érzelmeik, a szorongásuk a depressziójuk miatt tulajdonképpen bármikor pillanatnyi vélt érdekek mentén manipulálhatók. Köszön szépen a figyelmet!
Nyomtatóbarát változat
 
Hírek

Gyakornoki pályázat - nappali tagozatos egyetemi hallgatók számára (2017)

Cél: A polgári, nemzeti és keresztény értékeket vállaló, közéletben aktív fiatalok megismertetése egy pártalapítvány működésével, szakmai munkájával és ezen keresztül a magyar közélettel.

tovább
Hírek

A prágai Ady Endre Diákkör kapta idén a Fiatalok a Polgári Magyarországért díjat

Prágai magyarokat tömörítő, Ady Endre nevét viselő diákkör kapta idén a Fiatalok a Polgári Magyarországért díjat, amelyet Mádl Dalma, Mádl Ferenc néhai köztársasági elnök özvegye és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyújtott át Erdélyi Ágnesnek, a szervezet elnökének.

tovább
Hírek

Osztie Zoltán kapta a 2016-os Polgári Magyarországért Díjat

Osztie Zoltán kapta az idei – immár tizenkettedik alkalommal odaítélt – Polgári Magyarországért Díjat. A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének egykori elnöke  az elismerést Mádl Dalmától, a Polgári Magyarországért Díj első díjazottjától és Balog Zoltántól, a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) kuratóriumának elnökétől vette át Budapesten, 2016. december 13-án. A díjazottat Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke köszöntötte. 

tovább