Civil szervezetek találkozója

Nyomtatóbarát változat

Barthel Ruzsa Zsolt előadása    

2004. december 10. - Budapest Németajkú Református Egyházközség

 NCA szervezeti felépítése és működése
 
Tisztelettel és szeretettel köszöntöm önöket! Barthel Ruzsa Zsolt vagyok. A Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsának tagja vagyok, többek között talán sok olyan szervezet jóvoltából is, akik itt ülnek most Önök között. Én azt remélem, hogy Önök közül sokan tisztában vannak azzal, hogy hogyan is néz ki a nemzeti civil alapprogram, és annak milyen a felépítése. Ezért megpróbálom nem hosszan rabolni az idejüket. És amennyiben kérdésük van, az előadás után természetesen, nagyon szívesen állok rendelkezésükre. Először a jogszabályi háttérről nagyon röviden. A nemzeti civil alapprogramról a 2003 évi. 50-ik törvény szól, amelyet 2003. június 23-án alkotott meg a parlament. Ez hivatott rendezni a jogszabályi hátterét a Nemzeti Civil Alapprogramnak, röviden N.C.A. És van még ehhez egy kapcsolódó végrehajtási rendelet, amely a 160/2003-as kormányrendelet nevet viseli. Ezek alapján épül föl gyakorlatilag a nemzeti civil alapprogram, s működik egészen a mai napig legalább is.

 

Mi a nemzeti civil alapprogram? A nemzeti civil alapprogram a Magyarországon bírósági nyilvántartásba vett szervezetek számára, azok tevékenységéhez próbál meg támogatást nyújtani. Nagyon fontos itt kiemelni, hogy kétféle támogatást lehet megkülönböztetni. Az egyik az úgynevezett működési támogatás, a másik pedig a nem működési, hanem programfinanszírozás. Fontos megemlíteni hogy programfinanszírozásra csak a közhasznú jogállású, vagy a kiemelten közhasznú jogállású szervezetek jogosultak. Az egyéb szervezetek, amelyek nem rendelkeznek ilyen besorolással, ők csak a működési támogatásból részesülhetnek, amely azonban a legnagyobb részét teszi ki a nemzeti civil alapprogram támogatásainak. Hiszen a törvény szerint a 60%-át a rendelkezésre álló kereteknek legalább működési támogatás finanszírozására kell fordítanunk. És hát a célok megvalósításában, a központi költségvetésben, a miniszterelnökség fejezetében van a nemzeti civil alapprogramról egy fejezeti kezelési előirányzat, ebből gazdálkodik a nemzeti civil alapprogram minden évben.

 

Szervezeti felépítésénél meg kell említeni, egyrészt az Országgyűlés társadalmi szervezetek bizottságát, a minisztert, aki eddig ugye az esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter nevet viselte. Mostantól kezdve ez a kimondhatatlan és nagyon hosszú nevű minisztérium lett a felelőse, amelynek jelen pillanatban Göncz Kinga a minisztere. Ennek van egy miniszteri titkársága, amely ezen a minisztériumon belül működik, és gyakorlatilag a miniszter asszony munkáját segíti a nemzeti civil alapprogrammal kapcsolatban.

 

Az elvi döntést hozószerv, az a tanács, a nemzeti civil alapprogram tanácsa. Ez alatt működnek az úgynevezett kollégiumok, amelyek gyakorlatilag a pályázati kiírásokat, és a pályázati keretek elosztását végzik. És fontos még megemlíteni a nemzeti civil alapprogram kezelő szervezetét, amely a folyósításokat, illetve az első körös pályázati formai hibák kiszűrését hivatott figyelni. Ezt jelen pillanatban Magyar Államkincstár néven ismerhetik Önök is.

 

Milyen szerepe van az országgyűlés társadalmi szervezetek bizottságának az alapprogram vonatkozásában? Egyrészt két tagot delegál a Társadalmi Szervezetek Bizottsága a Nemzeti Civil Alapprogram tanácsába a törvény szerint, amelyeket nyilvánvalóan a miniszter bíz meg. Nagyon fontos még megemlíteni, hogy a miniszternek, vagyis jelen pillanatban az esélyegyenlőségért felelős miniszternek minden év június 30-ig be kell számolnia a bizottság előtt az alapprogram előző éves tevékenységéről, és a működéséről, arról, hogy milyen problémák merültek föl a végrehajtás során. Milyen problémák merültek föl a pályázatoknál, vagy adott esetben milyen módosításokat javasol a törvénytervezetben, illetve a kormányrendeletben. Hiszen erre is mindenképpen szükség van, és szükség is lesz.

 

Fontos megemlíteni azt, amiről már bizonyára Önök is értesültek, amennyiben 2003 őszén bejelentkeztek a civil jelöltállítási rendszerbe, hogy a miniszter asszony hívja össze azokat az elektori gyűléseket, ahol megválasztják a Nemzeti Civil Alapprogram tanácsának tagjait. Itt hét tagot választanak a civil szervezetek, amelyekben azonban jelentős aránytalanságot mutatnak, hogyha a számait nézzük. Hiszen míg például a környezetvédők elektori gyűlésében, mint egy 80-90 szervezet vesz részt, addig például a kutatással, oktatással, kissebség védelemmel, etnikumokkal, határon túli magyarsággal foglalkozó szervezeteknél mintegy 402 bejelentett szervezet volt az elmúlt évben a jelölt állítási rendszerben. És ezek az elektori gyűlések, úgymond ahol mindenki egy szavazattal rendelkezik, választják meg a tanács tagjait és ezeknek az ülését, illetve az ügyrendjét a miniszter asszony, illetve a miniszter határozza meg, és jelöli ki a vezetőket, illetve lefolytatja az ezzel kapcsolatos eljárásokat. Fontos megemlíteni a miniszter hatáskörénél, hogy az M C A tanácsának három tagját saját hatáskörében jelöli ki, továbbá megbízza azt a két tagot, akit az országgyűlés társadalmi szervezetek bizottsága jelöl, itt nyilván vele egyetértésben.

 

Fontos megemlíteni, hogy a tanács javaslata alapján Ő kéri fel a tanács elnökét és bízza is meg ezzel. Egyeztetnie kell a tanács elnökével a tanács ügyrendjének szövegére vonatkozóan, illetve a miniszter az, aki jogi fórumként a beérkezett kifogásokat elbírálja, és megpróbálja valamiféle úton-módon rendezni. Ő hozza létre a tanács egyetértésével  az M.C.A. kollégiumot, kollégiumait, és ő határozza meg az egyes kollégiumok létszámát is. Ő bízza meg a kollégiumi tagokat, Ő bízza meg a tanácstagokat.  Kijelöli a kollégium elnökeit, meghatározza a tanács és a kollégiumi tagok tiszteletdíját. Dönt az egyes kizáró körülményekről, vita esetén dönt a tanács tagjaival, a kollégiumok elnökeivel, és a tagjaikkal fennálló kérdésekről. Egyszóval egyfajta felügyeletet lát el a nemzeti civil alapprogram fölött. Fontos, hogy Ő írja ki azt a nyílt közbeszerzési eljárást, amelynek keretében kiválasztják a civil alapprogram kezelő szervezetét, mint amennyire azt már Önök is tudják, ezt jelen pillanatban a Magyar Államkincstárnak hívják.

 

Ő az, aki, a hírekkel ellentétben mégis január 1-jétől is kezelőszervezete marad a nemzeti civil alapprogramnak, és nem fogja felmondani a szerződést a minisztériummal. Illetve, mint azt már a bizottságnál említettem, a miniszter az, aki be kell, hogy számoljon a társadalmi bizottsága előtt. Itt érkeztünk el a nemzeti civil alapprogram tanácsához, amely gyakorlatilag az elvi irányítótestülete a nemzeti civil alapprogramnak. Ő határozza meg a működés alapvető szabályait, Ő határozza meg a civil alapprogramból nyújtható támogatások elveit, meghatározza azt, hogy egy civil szervezet egy költségvetési évben, milyen maximális összeget kaphat a nemzeti civil alapprogramból. Ez jelen pillanatban 18 000 000 Forint a tanács határozata alapján, és ezt a tegnapi ülésen sem módosítottuk, mert voltak arra javaslatok, hogy ez csökkenjen. Illetve ez a szervezet határozza meg, azt, hogy hogyan kell felosztani a forrásokat, és itt utalnék vissza arra a törvényi szabályozásra viszont, hogy a rendelkezésre álló kereteknek legalább a 60 %-át azt működési célokra kell fordítani. Nyilván e mögött az a szándék húzódik meg, hogy a civil szervezeteket nem elsősorban programjaik által próbáljuk megerősíteni, és nem arra ösztönözzük őket, hogy a programjukba rejtsenek el működési költségeket, hanem valóban tudjuk a működésüket is finanszírozni. Nyilvánvalóan itt is vannak hibák, hiszen ez is mindenféle minden kezdő szervezeti gyerekbetegségekkel küzd, így pl. létrehozott tavaly a tanács egy olyan sávos rendszert, amely a működési támogatás kiosztását segített vagy hivatott segíteni. Ez a sávos rendszer azonban sok olyan szervezetet beskatulyáz, akiknek az előző évben kicsi volt a működési összege. Így pl. ha valaki a 2001-es évben nagy működési támogatást kapott adott esetben bármilyen másik szervezettől, vagy pályázaton nyert, és ez a 2003-as évben nem sikerült neki, akkor a 2004-es évben csak sokkal kisebb összegre tudott pályázni, mint amennyiben valójában az Ő működéséhez szükséges lett volna. Ezt az elvet hiába próbáltuk a tanácsban egyéb más kollégáimmal együtt megakadályozni, nem sikerült. És a tegnapi ülésen sem sikerült ezt módosítani. Így megmaradt az a sávos beosztás, amely többek között a honlapon is megtalálható, így nem szeretném most ez Önökkel ismertetni.

 

A tanács tesz javaslatot a tanács elnökének személyére. És hát, mint sok kérdésben, ebben is 2/3-os többséggel dönt, így elfogadja az ügyrendet, vagy annak módosítását, illetve az ügyrendben meg van határozva, hogy az elvek meghatározásánál, szintén 2/3-os többséggel kell a tanácsnak döntenie. Föl vannak itt sorolva mindazok a jogok, amelyekre joga van a tanácsnak. És amit én kiszeretnék ezek közül elemelni, az a legalsó sor, amelyben meghatározza az ellenőrzésnek azon szempontjait, amiket a kezelőszervezeteknél kötelező ellenőrizni, hogyha a kedvezményekkel kötött szerződéseket ellenőrzi. Ez mindenképpen nagyon fontos, hiszen rengetek vitánk volt abban a tekintetben a kezelőszervezettel, hogy mi számít az adott pályázatnál formai hibának, hogyan kell az elszámolásnak kinéznie.

 

Milyen szempontok alapján lehet, és milyen költésegeket lehet elszámolni egy-egy pályázatnál. Így pl. egészen konkrétan a működési pályázatoknál. El lehet-e számolni pl. egy mobilfeltöltő kártyát, vagy csak olyan mobilszámlákat lehet elszámolni, amelyek kizárólag a szervezet nevére jönnek meg. Ezek mind-mind olyan kérdések, amelyek nagyon aprónak tűnnek, de rendkívül fontosak a szervezetek szempontjából. Itt láthatják a tanács tagjainak jogkörét. Nem szeretném ezzel az idejüket rabolni. A tanács elnökének jogköréből kiemelném azt, az egy pontot, hogy legalább évente egyszer minden év április 30-ig tájékoztatni kell a minisztert az alapprogram előző évi tevékenységéről, és arról, hogy milyen tapasztalataink vannak a törvény alkalmazásával kapcsolatban. Nos, hát ezek mindig megtörténnek és nem egy alkalommal keressük meg a miniszter asszonyt, a tanács elnök úron keresztül, hogy tájékoztassuk Őt arról, hogy milyen hiányosságokat, milyen pozitívumokat fedezünk fel a törvény alkalmazása kapcsán. És hát ezt talán tudjuk be a kormányzásváltás struktúrájának, struktúraváltásának, hogy viszonylag ritkán érkeznek válaszok azokra a levelekre, amiket mi eljuttatunk a miniszter asszonyhoz. Azért nem adom fel a reményt, és bízom benne, hogy egyszer talán majd meghallgatásra találnak azok a problémák, amelyeket mi jelzünk miniszter asszony felé. Bízunk benne.

 

A nemzeti civil alapprogram kollégiumai. Ezek a következő fórumok, amelyek gyakorlatilag egy operatív döntéshozó szervek, hiszen Ők írják ki a pályázatokat jó esetben, tegyük hozzá, illetve ők döntenek a pályázatok elosztásáról, ők bírálják el a beérkező pályázatokat is. Azon elvek, módok, és arányok mentén tudnak dönteni, amelyeket a tanács határoz meg. Itt volt a tanácsnak egy vitája, a tanácson belül is volt egy vita. Az elmúlt évben, Önök közül néhányan talán emlékeznek is arra, amikor a nemzeti civil alapprogram tanácsa egészen konkrét pályázati kiírásokat tett közzé a kollégiumok számára kötelező jelleggel. Ezzel nagyon sok kollégium nem értett egyet, és a tanácstagok sem, többek között én sem, mivel úgy vettük, hogy a tanács túl írta saját hatáskörét, hiszen a konkrét pályázati kiírásokat nem a tanácsnak kell megtennie, hanem a kollégiumnak. Ez jogászok szerint értelmezés kérdése, hiszen egy másik helyen pont az ellenkezőjét lehet bebizonyítani, és mennyivel jobb, hogyha központosított pályázati kiírások vannak, hiszen ezáltal sokkal egyszerűbb a kezelő szervezetnek is ezekkel a pályázatokkal bíbelődni, és két három programot kiírni. Én mégis úgy gondolom, hogy egy vázat meg lehet határozni, de egy konkrét pályázati kiírást nem szabad. Van ezzel ellenkező program: a gyermek és ifjúsági alapprogram tanácsa, a regionális ifjúsági tanácsra bízza pályázati kiírásokat, és nem szokott Ő maga ezzel bíbelődni. A kollégiumoknak szintén vannak beszámolási kötelezettségei és vannak 2/3-os törvényei. Így pl. minden év március 31-ig, be kell, hogy számoljanak a tanácsnak arról, hogy mit és hogyan is tevékenykedtek az elmúlt évben, és arról, hogy hogyan működtek azok a szabályok, amelyeket mi létrehoztunk. A kollégium tagjai szintén rendelkeznek hasonló jogkörökkel, mint a tanács tagjai, tehát a miniszter nevezi ki őket, de nem vehetnek részt olyan napirendi pont tárgyalásában, ahol ők maguk is érintettek, vagy az általuk érintett civil szervezet. Ugyanúgy vonatkozik rájuk a kizárási, valamint az összeférhetetlenségi szabály, ahogy a tanács tagjaira is. Illetve vannak olyan szabályok még, amelyek arra utalnak, hogyha az ülések tagjainak több mint a fele nem vesz részt egy kollégiumi ülésen, hiszen nekik nem csak felelőssége, hanem kötelessége is van ebben a tekintetben, akkor kezdeményezhetik a kollégium tagjai a miniszternél azt, hogy ezt a kollégiumi tagot fölmentsék, és akkor automatikusan a póttag az, aki a helyére kerül, hiszen a tanácstagok, illetve a kollégiumi tagok választásakor második legtöbb szavazatot kapott jelölt lett a póttag, aki a tanácstag kiesése után, rögtön a helyére lép. Erre mostanáig nem volt példa, úgy néz ki, hogy az elkövetkezendő 1-2 hétben lesz olyan kollégiumi tag, aki sajnos megválni kényszerül posztjától. Sőt kollégiumi elnök is, és az ő helyére be fog lépni az a póttag, akit megválasztott az elektori gyűlés.

 

Nyilván minden kollégiumnak ugyanúgy van elnöke, és ezek a kollégiumi elnökök a tanács  elnökével együtt szoktak kollégiumi elnöki gyűléseket tartani, amelyeken meg szokták vitatni azokat a kérdéseket, amelyek fölmerülnek a nemzeti civil alapprogrammal kapcsolatban  

 

A Nemzeti Civil Alapprogram kezelőszerve. A kezelőszerv jelen pillanatban a Magyar Állami Kincstár amely nyílt közbeszerzési pályázaton nyerte el azt a jogot, hogy a Nemzeti Civil Alapprogram pénzei fölött őrködjön, amely jelen pillanatban, mintegy 7 milliárd forint. Nyilván azt Önök is tudják, hogy itt a törvény alapján az, hogy mennyi pénze van a Civil Alapprogramnak, nagyban függ attól, hogy az elmúlt évben az 1%-os fölajánlásokat milyen arányban tették meg a magyar állampolgárok, hiszen a törvény szövege, ehhez köti a Nemzeti Civil Alapprogram forrásait, amelyben azonban kimondja, hogy nem lehet kevesebb, mint az előző évi felajánlások fele. Tehát van benne egyfajta garancia. Jelen pillanatban az idei pénz, mintegy 7 milliárd forint volt, amely rendelkezésünkre állt. Ennek a 7 milliárdnak 10%-a volt az, ami a tanácsnak és a Nemzeti Civil Alapprogramnak a működésére szolgált. Kicsit több mint a 60%-át működési támogatásokra írták ki a kollégiumok, mint pályázatot. Illetve volt egy rész, amely programfinanszírozásra, illetve az 1%-os kampányokra ment. Hiszen nyilván nekünk annál jobb, minél több 1%-os fölajánlás érkezik be, hiszen annál több civil szervezetet tudunk majd támogatni az elkövetkező évben. A kezelőszerv az, amely foglalkozik ezeknek a pályázatok fogadásával, a nyilvántartásba vételével. Első körben megvizsgálja, hogy megfelelnek-e a formai kritériumoknak, és adott esetben erről értesíti, sőt minden esetben értesíti a kollégiumokat arról, hogy milyen olyan hibákat talált, amelyek alapján ki kellene zárni egy-egy szervezetet. Az Ő feladata szerződésben kerül meghatározásra, amit ki szeretnék emelni az-az, hogy az alapprogram honlapjának részleges feltöltését ő végzi, illetve a pályázat elbírálási információkat ő jeleníti meg, és amely kevésbé működött az elmúlt időszakban egy úgynevezett call-centert üzemeltet. Itt a pályázó civil szervezetek kérdéseiket tehetik föl, problémáikat jelezhetik a Magyar Államkincstár felé. Ez sajnos az elmúlt időszakban nem működött. Akárhányszor próbáltam személyesen fölhívni ezt a call-centert, nem, mint ha bármilyen szükségem lett volna tanácsra, csak mintegy próbaképpen, folyamatosan azt mondta be az üzenetrögzítő, hogy megtelt és nem tud újabb kérdéseket fogadni, hívjam egy kicsit később. Most ez az egész pályázati időszakban így nézett ki, tehát ezen mindenképpen változtatni kell. Az e-mail centerről nem tudom, hogy bármikor működött is volna. Nyilvánvalóan a kezelő szervezetnek is minden év március 31-ig be kell számolni az elmúlt évi tevékenységéről a tanácsnak.

 

Szeretném még Önöknek elmondani, hogy a tanács ez év elején nyolc kollégiumot hozott létre. A régiókban egy-egy kollégiumot, amelyek működési támogatásokat osztottak, illetve most az év végén a maradvány összegből, amely a plusz pénzből jött, programfinanszírozásokat is valósítottak meg. Három szakmai kollégiumot hozott létre, amelyek kifejezetten szakmai programokra így például Európai Uniós integrációval kapcsolatos programokra, határon túli magyarsággal kapcsolatos programokra, önszerveződésre, szervezésfejlesztésre próbáltak meg pénzeket szétosztani. Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket! Röviden ennyit szerettem volna önöknek elmondani. És amennyiben kérdésük van természetesen, kézséggel állok rendelkezésükre. Köszönöm szépen!
Nyomtatóbarát változat
 
Hírek

A prágai Ady Endre Diákkör kapta idén a Fiatalok a Polgári Magyarországért díjat

Prágai magyarokat tömörítő, Ady Endre nevét viselő diákkör kapta idén a Fiatalok a Polgári Magyarországért díjat, amelyet Mádl Dalma, Mádl Ferenc néhai köztársasági elnök özvegye és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyújtott át Erdélyi Ágnesnek, a szervezet elnökének.

tovább
Hírek

A Fiatalok a Polgári Magyarországért Díj 2017-es felhívása

 A PMA Kuratóriuma közzétette a Fiatalok a Polgári Magyarországért Díj 2017-es felhívását, melyre a beadási határidő lejárt.

A Polgári Magyarországért Alapítvány Kuratóriuma 2006-ban „Fiatalok a Polgári Magyarországért” Díjat alapított, amely minden évben olyan 35 év alatti személynek, vagy túlnyomórészt 35 év alatti fiatalok közösségének adományozható, aki/akik tudományos, közéleti, művészeti, karitatív, közösségépítő tevékenységével, személyes példamutatásával a jelenen átívelő, túlmutató szellemi, emberi értékeket hoz létre, és tevékenysége jól jellemzi a polgári – keresztény – nemzeti értékközösséget.

tovább
Hírek

Osztie Zoltán kapta a 2016-os Polgári Magyarországért Díjat

Osztie Zoltán kapta az idei – immár tizenkettedik alkalommal odaítélt – Polgári Magyarországért Díjat. A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének egykori elnöke  az elismerést Mádl Dalmától, a Polgári Magyarországért Díj első díjazottjától és Balog Zoltántól, a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) kuratóriumának elnökétől vette át Budapesten, 2016. december 13-án. A díjazottat Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke köszöntötte. 

tovább