Civil szervezetek találkozója

Nyomtatóbarát változat

Dr. Felde Erzsébet előadása    

2004. december 10. - Budapest Németajkú Református Egyházközség

Gyakorlati útmutató pályázóknak

Köszönöm szépen a szót! Akikkel még nem mutatkoztunk be egymásnak, azoknak bemutatkoznék; Felde Erzsébet vagyok, a polgári életemben jogász. De itt most nem ebben a minőségemben vagyok jelen, hanem, a tavaly év elején mikor megszerveződött a Nemzeti Civil Alapprogram, akkor engem az a megtiszteltetés ért, hogy néhány civil szervezet alkalmasnak talált arra, hogy képviseljem őket, és a jelöltállítási rendszerben előbb jelöltnek állított, később megválasztott.

Dr. Felde Erzsébet előadása    

2004. december 10. - Budapest Németajkú Református Egyházközség

Gyakorlati útmutató pályázóknak

Köszönöm szépen a szót! Akikkel még nem mutatkoztunk be egymásnak, azoknak bemutatkoznék; Felde Erzsébet vagyok, a polgári életemben jogász. De itt most nem ebben a minőségemben vagyok jelen, hanem, a tavaly év elején mikor megszerveződött a Nemzeti Civil Alapprogram, akkor engem az a megtiszteltetés ért, hogy néhány civil szervezet alkalmasnak talált arra, hogy képviseljem őket, és a jelöltállítási rendszerben előbb jelöltnek állított, később megválasztott. Konkrétan a Nemzeti Civil Alapprogram Közép-Magyarországi régiójának kollégiumában, tagnak, ahol aztán alelnökké választottak később. Tehát ennek a felkérésnek talán az a múltja, hogy ennek a civil alapprogram szerveződésnek alkalmam volt az első pillanattól végignézni az alakulását, illetve a pályázati kiírásokat. Megpróbálok itt most Önöknek valamiféle olyan segítséget nyújtani, ami nem lesz ugyan átfogó segítség, mert ahhoz azt gondolom 1 hetes tanfolyamon kéne itt ülnünk, hogy az összességében körülbelül 100-120 oldalnyi a működési pályázatokra vonatkozó teljes anyagot az első pontjától az utolsóig áttekintsük és értelmezzük, úgyhogy arra próbálnám én itt a hangsúlyt helyezni az Önök egyetértésével, hogy a leghangsúlyosabb dolgokon menjünk végig. Éppen ezért én egy szerény anyagot készítettem az Önök számára, amit remélek mindenki megkapott. Ennek kétfontos oldala van, a második és a harmadik oldal. Ami két dokumentum. Az egyik, azokat a leggyakrabban előforduló hibákat tartalmazza, amit az elmúlt majdnem egy év pályázati időszaka alatt a civil szervezetek vétettek. Ezeket én azért gyűjtöttem ki Önöknek, hogy egy következő pályázati ciklus alkalmával, ezt mint egy segédanyagot végig tudják tekinteni. És ki tudják pipálni, hogy na én ezt a hibát nem követtem el, biztos lehetek benne, hogy emiatt nem kerül elutasításra a pályázatom.

 

A másik fontos dokumentum, és ezt is szeretném a figyelmükbe ajánlani, az pedig a mellékletek listája. A szerint csoportosítva, hogy milyen formában, milyen módon kell mellékelni a pályázathoz. Minden felsorolt melléklet mellet ott van az, hogy mi a formája és az is, hogy hogyan kell mellékelni. És van egy üres rublika, amely azért áll az Önök rendelkezésére, hogy oda be tudják írni, hogy ezt valóban így és ilyen formában mellékelték a pályázatokhoz. Ha egyet értenek vele, akkor ennek az előadásnak az lenne a rendszere, hogy az előadás első szakaszában néhány számot mondanék Önöknek arról, hogy miért is van szükség mindazokon az indokokon túl, amiket mindannyian ismerünk, hogy megpróbáljunk elmélyedni ezekben a pályázati anyagokban, majd ezt követően a legfontosabb pályázati alapfogalmakon mennék végig. Esetleg ezeknek az értelmezésével is foglalkoznék, hogy pontosan egyformán értsük, hogy ezek az alapfogalmak mit jelentenek. Illetve ebben a segédanyagban, amit Önök megkaptak van egy üres pályázati űrlap. Azt pedig azért tettem oda, mert az volt a szándékom hogy a pályázati űrlap rovatain végi megyünk.

És nem utolsó sorban az utolsó része az lenne az előadásnak, hogy azokra a kérdésekre ami Önökben fölmerült, és esetleg amire én tudok válaszolni, azokra a kérdésekre is sor kerülhessen.

 

Tehát néhány szám a teljesség igénye nélkül. A bírósági nyilvántartások szerint körülbelül hetvenezer civil szervezet van ma Magyarországon. Ezek közül a civil szervezetek közül a központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, működő civil szervezet, amelyik rendszeresen valamilyen módon megjelenik a Statisztikai Hivatal látókörében, magyarul jelentéseket ad le, az is bizonyítja, hogy él és életképes kb. 52 000 civil szervezet van. Ebből az ötvenkétezer civil szervezetből az elmúlt egy évben működési és programtámogatásokra összesen 6200 civil szervezett adott be pályázatott. Ez olyan kis szám, ami önmagában is mutatja, hogy meg kell tanulnunk pályázni. Ez egy sziszi-fuszi munka, egyszerűen, a civil szervezeteknek is, magánembereknek is, gazdálkodóknak is meg kell tanulni pályázni, országon belül, és országon kívül, értendő ez alatt az EU-s pályázatok rendszere. Ez a pillanatnyi jövő szava. És általános elvként azt tudom az Önök figyelmébe ajánlani, hogy az egyik legfontosabb kulcsszava a pályázatoknak, hogy a pályázati dokumentumokat nagyon figyelmesen és mindig részletekbe menően vegyük figyelembe. Úgy a pályázati felhívást, mint a pályázati kiírást, ami már egy részletesebb dokumentuma a pályázatnak. És szinte minden pályázat esetében van úgynevezett pályázati útmutató, ami kevés kivételtől eltekintve általában választ ad a kérdéseinkre. Vagyis arra, hogy mi módon kell pályáznunk, hogy kell azt a pályázati adatlapot kitölteni, milyen mellékleteket és milyen tartalommal kell mellé tenni.  Még egy szám, és aztán nem untatom Önöket tovább a számokkal. Működésű célú pályázatok ebből a 6200-ból, ami beadásra került 46,7%-a lett érvénytelen, majdnem a fele. Tehát ez a szám is azt mutatja, hogy sokkal nagyobb odafigyeléssel kell pályáznunk, és ez a kezdeményezés amely ma útjára indult, az remélhetőleg egy folyamatnak az eleje.

Legalábbis az én tudomásom szerint a szándék az az, hogy Önök rendszeres tájékoztatást, rendszeres segítséget és gyakorlati segítséget is kapjanak ahhoz, hogy pályázni tudjanak. Ennek az első lépése a mai előadás, a második talán a hétfői konkrét konzultációs lehetőség, ahol a Polgárok Házában a Visi Imre utcában mindenki már akár a konkrét pályázatával megjelenhet, és ott módja lesz arra, hogy a megfelelő szakemberek segítségével végigtekintse ezeket a pályázatokat. A maga számára kijegyzetelje, hogy hol vétett, tévesztett, hol nem a megfelelő dokumentumot adta meg. És ezzel talán ezt a 46,7%-os nem megfelelési arányt fokozatosan le fogjuk tudni szorítani. Csak érdekességképpen mondanám el, hogy arányaiban a Közép-Magyarországi régióhoz tartozó civil szervezetek, illetve az országos szervezetek adták be a legkevesebb érvénytelen pályázatot. Hát ennek nyilván több oka van. Egyrészt talán az adatokhoz való könnyebb hozzáférés.

 

Mik a legfontosabb dokumentumok? Négyféle fontos dokumentum van. A legelső a pályázati felhívás. Ez a pályázati felhívás egy viszonylag rövid, csak a legfontosabb adatokat tükröző dokumentum. Ennek segítségével írja ki a pályáztató, a pályázatot. De az alapos végigtekintése elengedhetetlen a jó pályázat megírásához. Amin pályázunk, az a formanyomtatvány vagy adatlap. Ez az adatlap és a kötelezően előírt mellékletek, azok amik egy pályázat részeit képezik. És ezeknek az elkészítése, az adatokkal való kitöltése ez a legfontosabb feladat a pályázatírás során. Ami nagyon fontos segítséget nyújt Önöknek, az a pályázati útmutató. Részletes ismertető vagy segédlet mindegyik pályázat esetében, esetleg másként hívják. Ennek az a feladata, hogy Önöket minden olyan kérdésről tájékoztassa, ami a pályázat kitöltése, elkészítése közben fölmerülhet. És most konkrétan a Nemzeti Civil Alapprogram működési pályázatainak feltételrendszerén szeretnék a teljesség igénye nélkül,  és anélkül, hogy Önöket hosszan untatnám a délután során végig menni, hogy egyformán értelmezzünk bizonyos alapfogalmakat.

 

Elsőként a támogatottak köre. Támogatottak mindazon a társadalmi szervezetek vagy alapítványok, amelyeket a bíróság 2003. január 1-je előtt nyilvántartásba vett és az alapszabályuknak illetve az alapító okiratuknak megfelelő tevékenységüket ténylegesen folytatják. Azt gondolom, hogy ez elég egyértelmű. A civil szervezetnek 2003. január 1-je előtt élő nyilvántartásba vett civil szervezetnek kell lenni. A pályázatok során volt néhány olyan vitás eset, amikor másképp értelmezte a civil szervezet, és másképp értelmezte a kezelő a 2003. január 1-je előtti nyilvántartásba vételt. A nyilvántartásba vétel konkrétan azt jelenti, hogy 2003. január 1-je előtt megalakult, és bíróság, a Megyei Bíróság, illetve a fővárosban a Fővárosi Bíróság visszamenőleges hatállyal a megalakulás dátumára nyilvántartásba vette. Erről szól a bejegyzésről szóló határozat. Különböző hatókörben működnek a civil szervezetek. Úgy sorolta be a civil alapprogram ezeket a civil szervezeteket, hogy azok a szervezetek, amelyek legfeljebb 6 megyére kiterjedő hatókörrel végzik a tevékenységüket azokat regionális vagy helyi szervezeteknek. Amelyek 7 megyénél nagyobb hatókörrel rendelkeznek, azokat pedig országos szervezeteknek minősítette.

 

Kik nem nyújthatnak be pályázatott? Nem nyújthatnak be pályázatot a pártok. Tehát a pártok, mint politikai tevékenységet végző szervezeteket a civil alapprogram kizárta a pályázási lehetőségekből. Továbbá, a munkaadói és a munkavállaló érdekképviseleti szervezetek, a biztosító egyesületek, egyházak, közalapítványok. Mindazon civil szervezetek, amelyek közvetlen politikai tevékenységet folytatnak. Itt már van egy értelmezési probléma. Ki az, aki közvetlen politikai tevékenységet folytat? Közvetlen politikai tevékenység elsősorban a pártpolitikai tevékenység. Továbbá jelölt állítása országgyűlési, képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson. Tehát az a civil szervezet, aki ilyen tevékenységet végez, az nem pályázhat. Ezt mindenki a magának megfelelő módon tudja értelmezni. Ha ezt végiggondolja, végez-e Ő ilyen tevékenységet, amennyiben nem végez, ebben az esetben olyan civil szervezetnek számít, aki a Nemzeti Civil Alapprogramban, működési támogatásra tarthat igényt. Végül, de nem utolsó sorban nem nyújthatnak be pályázatot azok a civil szervezetek, amelyek közvetlenül nevesítve részesülnek működési támogatásban. Tehát elsősorban azok a nagy, több évtizedes múlttal rendelkező civil szervezetek, amelyek költségvetési soron kapnak támogatást, azok ebben a civil alapprogramban nem vehetnek részt, és nem tarthatnak támogatásra igényt. Van ezen kívül egy kritériumrendszenr, ami szerint nem részesülhet támogatásban az a civil szervezet, amely a civil jelölt állítási rendszerben megtévesztő, vagy valótlan adatott szolgáltatott. Ez volt az a bizonyos jelölt állítási rendszer, amely keretében én magam is résztvevőjévé váltam a Nemzeti Civil Alapprogram szervezetének. Én nem tudok róla, hogy lett volna e között a 3000 civil szervezett között olyan civil szervezet, aki valamilyen negatívan értékelhető hátsó szándékkal állított volna jelöltet. Mindenesetre a jogszabály ezt tartalmazza, hogy akiről bebizonyosodik bármelyik következő ciklus jelölt állítási rendszerében, hogy nem megfelelő adatok szolgáltatásával vesz részt, az a későbbiekben kizárható a pályázási lehetőségek közül. Úgyszintén ugyanígy minősíti a jogalkotó azt a tevékenységet, amikor egy konkrét pályázatban valaki szándékosan valótlan adatott tüntet fel. Mert ez alól minden olyan tévesztés, félreértelmezés, nem szándékos magatartás kiveendő, ami egyszerűen a tapasztalatlanság okából merül fel, kifejezetten csak a szándékos magatartást minősíti úgy a jogalkotó, ami kizárja a pályázót a további pályázati lehetőségéből. Az ugyan itt nem szerepel, hanem a törvény egy másik részében kerül feltüntetésre, hogy ez a kizárás nem egy végleges kizárás, ez mindig két évet jelent. Tehát amennyiben ilyesmi felfedezésre kerül, és ez bizonyítást is nyer, akkor a felmerülés időpontjától, tehát a szándékos adatközlés időpontjától számított két évig nem pályázhat a pályázó.

 

Ugyanebbe a kategóriába sorolja be azt a gyakorlatot a jogalkotó, amikor a pályázati céltól eltérő módon használja fel a civil szervezet. Tehát Önök között azt gondolom nagyon sok olyan civil szervezeti képviselő van, aki ebben az elmúlt éves időszakban működési pályázatokra megpróbált pályázni, biztosan emlékeznek rá, hogy meg kell jelölni a pályázat célját. Ez nem volt különösebben bonyolult ebben a pályázatban, hiszen működési célú pályázatok esetében mi más, mint a működés, és az abba a körbe tartozó tevékenységek fejében számolható el ez a támogatás. Ám ha mégis előfordulna az, hogy nem erre használja fel a civil szervezet, hanem olyan programot finanszíroz belőle, ami az ő számára ugyan fontos, de a pályázat során nem erre a célra nyerte el a pályázott összeget, akkor ebben az esetben sajnos sajnálatos módon bele kerülhet ebbe a kategóriába. Tehát szeretném az Önök figyelmét fölhívni, hogy az csak az első lépés, amikor jól pályázunk és megnyerjük a működési támogatásra szánt összeget. Ezzel nagyon jól el is kell tudni számolni. És úgy kell eltudni számolni amilyen célt megadtunk. Tehát ha eszközbeszerzésre, irodai eszközök beszerzését jelöltük meg célként. Mert erre volt a legnagyobb szükségünk. Akkor irodai eszközök beszerzésére illik elhasználni a pénzt. Mindig az elszámolás és a megpályázott cél álljon párhuzamban egymással. A pályázatokat, amiket beadtak, azt ne tegyék félre, miután megnyerték a pályázatot, hanem mindig legyen kézben akkor is, amikor majd mennek elszámolni és Önök az elszámolásnál a saját dokumentumukra támaszkodjanak, és akkor biztos nem kerülnek a kezelővel konfliktusba.

 

Egy objektív körülmény, ami azonban nem jelent végleges kizárást, amennyiben a civil szervezetnek a helyzetéből adódóan sajnálatosan lejárt esedékességű köztartozása áll fent. Tehát bármilyen olyan köztartozása van, ami a befizetési határidőt meghaladta és az egy nyilvántartott köztartozás, akkor ennek a fennálltáig, mindaddig, amíg ezt nem rendezte, addig nem részesülhet támogatásban. Ha ez a feltétel megszűnik, vagyis valamilyen módon sikerül rendezni a köztartozást, akkor a civil szervezet részesülhet már támogatásban.

 

Mikor kerül elutasításra a civil szervezet pályázata? Elutasításra kerül, mikor nem a jogosult civil szervezet nyújtotta be. És elutasításra kerül az, amely nem felel meg a pályázati felhívásban szereplő támogatási célnak. Nem felel meg annak a pályázati célnak, amire a kiíró kiírta. Tehát itt például az értendő ez alatt működési pályázat kiírása esetében, hogy bármilyen fontos is az számunkra, nem jelölhetünk meg programtámogatási célt. Működési támogatás esetében kizárólag működési költségként elszámolható tételek elszámolására tudunk pályázni. És akkor itt mindjárt át is térnék arra felsorolásszerűen, hogy mik is a működési költségként, a civil szervezet működéséhez kapcsolódóan megjelölhető ráfordítások és támogatások. Elszámolható működési költségként a szervezet működéséhez szükséges összes adminisztrációs, ügyintézési költség, bérek és bérjellegű költség, ezek járulékai, valamint ilyen tevékenységekről számlák. A pályázati útmutató szerint elszámolható a munkabér abban az esetben, ha munkaszerződéssel foglalkoztatott alkalmazottja van a civil szervezetnek. De ugyan így elszámolható az az ilyen jellegű költség is, amikor nincs alkalmazottja, például az adminisztrációs jellegű tevékenységet valamilyen megbízásos jogviszonyban  a civil szervezetnél dolgozó személy végzi el. Ebben az esetben kizárhatóan számla ellenében számolható el ez a tevékenység. Működési költségnek számít a székhely, valamint a működési hely fenntartásának és működésével kapcsolatos összes költség. Azért mondtam külön a székhelyet és a működési helyet, mert mint tudjuk, hogy e kettő nem feltétlenül fedi egymást. Egy szervezetnek lehet egészen máshol a székhelye és máshol a működési helye, mindkettő fenntartásával kapcsolatos költségek elszámolhatók. Valamint az ide kapcsolódó összes közműdíjak. Nagyon fontos és kiemelendő, hogy az elszámolások mindig számla alapján, a civil szervezetek nevére szóló számla alapján történik.

 

Működési költség, irodai gépek, berendezések vétele, bérlése, karbantartása. Működési költség a szervezet összes kommunikációs költsége. Értendő ez alatt a posta költségek, telefonhasználat költsége, Internet használat. Esetlegesen amennyiben a civil szervezet honlappal rendelkezik, ennek a megszerkesztésének és fenntartásának a költségei. Folyóiratok, kiadványok beszerzése. Tehát részben a befele, jövő a tájékozódó jellegű kommunikációs költségek, részben a kifele menő elszámolható. Működési költség a szervezet belső működésével kapcsolatos összes költség.

 

Mit értünk belső működés alatt? Egy szervezet életében folyamatosan vannak olyan változások, amelyek a nyilvántartására hatnak ki. Tehát bővül a taglétszáma, szűkül a taglétszáma, vagy olyan kérdések kerülnek szóba, aminek elhatározása közgyűlés hatáskörébe tartozik. Ezeknek általában van költsége. Különösen akkor, amikor egy cég szervezetében végrehajtott változás az a nyilvántartásban, a bírósági nyilvántartásban váltózást igényel. Ilyen költségek az ügyvéd költsége, aki ennek a jogi részét megalkotja, a közgyűléssel kapcsolatos összes terembérleti díj, utazási, meghívási költség. Amennyiben közjegyző közreműködése szükséges, a közjegyző díja. Ezek mind elszámolhatók ebben a körben. Amennyiben a civil szervezet partneri kapcsolatokat tart fenn, vagy pedig tagsági jogviszonyt ápol valamilyen célszervezettel, ebben az esetben ennek a költségei is elszámolhatók. Elszámolható az alap bankköltség. Tehát az a bankköltség, amiért a számlavezető bank a civil szervezet számláját vezeti. Ez ugyanúgy a működési költségek között elszámolható. Ugyan ebbe a kategóriába tartozik az útiköltség elszámolás. Értve ez alatt a civil szervezet működésével összefüggő útiköltségek elszámolása. Ami lehet a civil szervezetbe közreműködők útiköltsége. Valamint minden olyan útiköltség, ami a működéshez kapcsolható. Tehát mindazoknak az útiköltsége is elszámolható ebben a körben, akik a civil szervezet működéséhez járultak hozzá azzal, hogy ez az útiköltség fölmerült. Még egy fontos költséget szeretnék megemlíteni, ami szintén elszámolható.  Azt hiszem sokan nem gondoltuk volna, hogy ez belefog tartozni ebbe körbe. A szervezet bemutatását és a tevékenységét, propagálását célzó költségek is elszámolhatók itt. Tehát olyan kiadványok, amelyek a szervezet megismertetését célozzák, olyan marketing költségek és munka, olyan fórumokon való részvétel költsége, ami szintén azt célozza, hogy a szervezetet minél szélesebb körben ismerjék meg.

 

Amennyiben a pályázó civil szervezet Áfa visszaigénylésre jogosult, abban az esetben nettó módon nyújthatja be a támogatási igényét, amennyiben nem jogosult Áfa igénylésre, akkor bruttó módon igényelhet támogatást.

 

Pályázatok benyújtásának módja, helye, határideje. Ez egy következő fontos téma. A pályázatnak alapvetően két fontos része van. Az egyik a pályázati adatlap, a másik pedig az ehhez kapcsolódó mellékletek. A pályázati adatlap kitöltése, és lehetőség szerint hibátlan kitöltése azért nagyon fontos feladat, mert amennyiben itt hibát vétünk, az egy olyan formai oknak minősül, ami miatt azonnali elutasításban lehet részünk. Tehát például a nemzeti civil program a kezelő, akivel a legelsősorban kerülnek kapcsolatban az egész rendszerből, hiszen ő az aki Önöket bármilyen pályázattal kapcsolatos tényről értesíti. Vele tartanak kapcsolatot a pályázat során, és vele tartanak kapcsolatot majd az elszámolás során. A kezelő a formai hibás pályázatokat azonnal kiszűri. A civil alapprogram szervezete úgy állt fel, hogy a beérkező rengeteg pályázatot legelsősorban a formai hibák léte, nem léte alapján vizsgálják. És amennyiben olyan formai hiba merül fel az adatlap kitöltése során, ami elutasításra ad alapot, akkor az Önök pályázata ahhoz a kollégiumhoz, ahová pályáztak, már oda sem kerül. Olyan módon kerül oda, hogy kap a kollégium egy nyilvántartást róla. A nyilvántartásban szerepel az, hogy mennyi pályázat érkezett, mik minősülnek hibátlan pályázatnak, mik a formai hibás pályázatok, és konkrétan az is feltüntetésre kerül, hogy ezek a formai hibás pályázatok milyen formai hibában szenvedtek. Így fordulhatott elő, most nem látom azt a kolléganőt, aki itt ült elől valahol Barthel Ruzsa Zsolt előadása alatt, és azt mondta, hogy Ő azt az információt kapta, hogy a kollégium elfogadta a pályázatát, és Ő úgy fogalmazott, hogy a miniszter asszony vette ki belőle. Én ha jól emlékszem, akkor az Ő pályázatuk pont a közép-magyarországi kollégiumhoz érkezett be és halványan emlékszem is rá az elmúlt egy évből, és a következő történt. Ezt csak mint érdekességet mesélem el a formai hibákkal kapcsolatban.

 

A közép magyarországi kollégiumhoz elég sok pályázat érkezett be, de nagyon kevés volt, úgy tűnt első körben az, ami minden formai követelménynek megfelel. Az első ülésünkön amikor összeültünk akkor elhűlve láttuk, hogy milyen kevés pályázat került az asztalunkra. És akkor azt a határozatot hozta ez a kollégium, hogy mi egyenként meg fogunk vizsgálni minden pályázatot. Hát ezt tarthatatlannak tartottuk. Emlékeim szerint az összes beérkező pályázatnak talán 20%-át minősítette a kezelő olyannak, mint amelyik minden formai hibától mentes, és amivel érdemben lehet foglalkozni. Ha mi ezt akkor elfogadtuk volna, akkor a beérkezőknek a 20%-a lett volna a nyertes pályázat. De nem fogadtuk el. Hanem egyenként elővettünk minden pályázatot. Összesen 11 vagyunk, szétosztottuk 11 fele a pályázatokat, és minden egyes pályázatot megvizsgáltunk. Na, most ennél a kolleganőnél emlékeim szerint több formai hiba volt. De olyan formai hibák voltak, amiről aztán a kollégium úgy döntött, hogy tekintve ez a tanulóév, túllép rajta és megpróbálja ezt a pályázatot mégis elfogadottá nyilvánítani. Ami miatt mégsem nyert az, az volt, hogy bár ilyen módon mi a beérkezett pályázatok 70 %-át, 20-ról 70-re növeltük meg azoknak a számát, amelyeket érvényessé nyilvánítottunk, azonban a civil alapprogram működésében már a kollégium hozza meg a határozatot arról, hogy érvényes vagy nem érvényes egy pályázat. Törvényességi szempontból ezt, az úgynevezett miniszteri titkárság vizsgálja. És a miniszteri titkárság úgy ítélte meg, hogy mi tévedtünk, számos olyan pályázat van, ami szerinte nem felel meg a törvénybe előírt követelményeknek, és ezért a mi pályázatunkból ezért kivett 180 olyan pályázatot, amit semmiképpen nem tartott megfelelőnek és formailag alkalmasnak arra, hogy nyertes pályázattá legyen nyilvánítva.

 

Hát ez így egy „piruszi” győzelem volt a számunkra, mert ugyan lényegese túlléptünk a 20%-os érvényes számot, mégis 180 olyan pályázatunk maradt, amit semmilyen módon nem tudtunk elfogadtatni a miniszteri titkársággal, és amelyek aztán azt tudom mondani, hogy idő hiányában nem lettek nyertes pályázatok. Még pedig azért idő hiányában, mert ez egy ilyen elcsúszott év volt, tavasz helyett csak nyár közepén, végén történtek meg a kiírások, ősszel voltak a pályázati határidők. Utána jött ez a sziszi-fuszi munka, hogy minden egyes pályázatot kézbe vettünk és áttanulmányoztunk. Nagyon elhúzódott az-az időpont, amikor lett egy olyan döntésre alkalmas listánk, amiben szerkezetben szerepeltek a pályázatok, hogy a kollégium szerint mik a nyertes és mik a nem nyertes pályázatok. Ezt követően került fölterjesztésre, a miniszteri titkárságra törvényességi vizsgálat és jóváhagyás céljából. Mire elérkeztünk odáig, hogy a minisztérium is kimondta, az alkalmas és nem alkalmas pályázatok számát, addigra október vége lett. És akkor egy olyan dilemma előtt állt a kollégium, hogy vagy tovább birkózik a minisztériumi titkársággal, és változatlanul visszaterjeszti a 180 pályázatot elfogadásra. Ebben az esetben valószínűleg az ezekre igénybe vehető összeget elveszítettük volna, mégpedig azért, mert a bírálat, az újabb bírálat áttolta volna a határidőt a következő évre, és a pénzügyi elszámolások szabályzata az olyan, hogy nem tudunk összeget átvinni a következő évre. Ezért aztán kénytelenek voltunk veszni hagyni ezt a 180 pályázatot azzal, hogy az ebből megmaradt összeget viszont, hozzátettük ahhoz a maradvány összeghez, amire most a második körben megtörtént a pályázati kiírás és ami igénybevett 6 milliárd és az összes 7 milliárd közötti maradvány összeg abból a közép-magyarországi kollégiumra eső összeghez hozzátettük ezt az összeget.

 

Abban a reményben, hogy ezek a pályázók, akiknek formai okokból miatt került elutasításra a pályázata, azok ebből az összegből megpróbálják most már újból formai hibák nélkül megpályázni, és reményeink szerint ebben a körben erre az évre is elnyerik a remélt összeget. Én ezeket a legfontosabb fogalmakat szerettem volna végigvenni Önökkel.
Nyomtatóbarát változat
 
Hírek

A prágai Ady Endre Diákkör kapta idén a Fiatalok a Polgári Magyarországért díjat

Prágai magyarokat tömörítő, Ady Endre nevét viselő diákkör kapta idén a Fiatalok a Polgári Magyarországért díjat, amelyet Mádl Dalma, Mádl Ferenc néhai köztársasági elnök özvegye és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyújtott át Erdélyi Ágnesnek, a szervezet elnökének.

tovább
Hírek

A Fiatalok a Polgári Magyarországért Díj 2017-es felhívása

 A PMA Kuratóriuma közzétette a Fiatalok a Polgári Magyarországért Díj 2017-es felhívását, melyre a beadási határidő lejárt.

A Polgári Magyarországért Alapítvány Kuratóriuma 2006-ban „Fiatalok a Polgári Magyarországért” Díjat alapított, amely minden évben olyan 35 év alatti személynek, vagy túlnyomórészt 35 év alatti fiatalok közösségének adományozható, aki/akik tudományos, közéleti, művészeti, karitatív, közösségépítő tevékenységével, személyes példamutatásával a jelenen átívelő, túlmutató szellemi, emberi értékeket hoz létre, és tevékenysége jól jellemzi a polgári – keresztény – nemzeti értékközösséget.

tovább
Hírek

Osztie Zoltán kapta a 2016-os Polgári Magyarországért Díjat

Osztie Zoltán kapta az idei – immár tizenkettedik alkalommal odaítélt – Polgári Magyarországért Díjat. A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének egykori elnöke  az elismerést Mádl Dalmától, a Polgári Magyarországért Díj első díjazottjától és Balog Zoltántól, a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) kuratóriumának elnökétől vette át Budapesten, 2016. december 13-án. A díjazottat Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke köszöntötte. 

tovább