Demográfiai konferencia

Nyomtatóbarát változat
Budapest, 2004. február 18.

A Polgári Magyarországért Alapítvány által szervezett Párbeszéd a nemzet jövőjéért és a jövő nemzetéért - A magyarság népesedési távlatai a XXI. Század Európájában című konferencia előadói: Bogár László (Népesedés, mint nemzetünk tükre) Orbán Viktor (Népesedés és nemzetstratégia), Kopp Mária (A magyar lelki állapot és népesedés), Mikola István,(Népesedési egész-ségünk) ,Tóth Pál Péter (Egy befogadó nemzet népesedési távlatai). A népesedési folyamatok egy társadalom általános állapotának hű tükörképét nyújtják. Ha a nemzet demográfiai helyzete romló tendenciát mutat, a mögött az egész humánreprodukciós rendszer átfogó zavarai húzódnak meg. A magyarság népesedési trendjei több mint félévszázada egyre súlyosabb krízist jeleznek. A többnyire nem kellően átgondolt beavatkozások átmenetileg ugyan a javulás látszatát kelthették, de a helyzet később gyorsulva romlott tovább. Nemcsak arról van szó, hogy az ország népessége most már 24 éve fogy, hanem arról is, hogy a népesség belső szerkezete ennek nyomán egyre inkább eltorzul, és egyre kevésbé alkalmas egészséges funkcióinak ellátására. A csökkenő születésszám és a történelmi mélypontra süllyedő termékenységi mutatók kétségtelenül nem kizárólag Magyarországot jellemzik A legtöbb nyugat európai országban hasonló tendenciák játszódnak le, azzal a nem csekély különbséggel, hogy hazánkban és a sorstárs kelet és közép európai országokban ráadásul az igen magas halálozási arányok is súlyosbítják a helyzetet. Olyan átfogó nemzetstratégiára van tehát szükség, amely képes a hosszú idő óta folyamatosan romló tendenciák visszafordítására. Egy ilyen program alapvető feltételei a következők. Legelőször is fel kell építenünk azt az értelmezési keretet és fogalomkészletet, amelynek segítségével egyáltalán elbeszélhetővé válnak a lezajló folyamatok. Szükség van tehát egy új nyelvre, mert az eddigi használt megközelítési módok a jelek szerint nem képesek a valós helyzet visszatükrözésére. A második feladat, hogy e nyelv birtokában hozzálássunk egy átfogó számvetés elkészítéséhez, hogy pontos képünk legyen a helyzetről és megváltoztatásának feltételeiről. A harmadik, és talán leglényegesebb feladat, hogy az új nyelv és az ezen a nyelven megfogalmazott számvetés segítségével párbeszédet kezdjünk a nemzet egészével a teendőkről. A nehézséget az jelenti, hogy súlyos demográfiai válságból való kilábalásához a nemzet egész létmódjának meg kell változnia. Olyan gyökeres társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai változásokra van szükség, amelynek következményei nagyon eltérő módon érinthetik a különböző szereplőket, ellenállásokat és feszültségeket is kiváltva. A változásoknak érinteniük kell a társadalmunk lelki, mentális, morális, és spirituális állapotát meghatározó tényezőket, az anyagi és szimbolikus erőforrások áramlásának egész rendszerét, valamint azt az uralmi szerkezetet, amely mindezt szervezeti-intézményi szempontból megalapozza. Ha azonban a változás csak egyes részterületekre terjed ki, akkor legfeljebb csak átmeneti és jelentéktelen javulás várható, és a válság tovább mélyül. Végül negyedik feladatként el kell érnünk, hogy a párbeszédből nemzeti egyetértés és közös stratégia alakuljon ki. Bízunk benne, hogy ez a most elkezdett dialógus esélyt adhat a válságból való kijutásra. Egy családalapításra készülő fiatal pár gyermekvállalási elképzelései, nagyon leegyszerűsítve, egy háromdimenziós térben mozognak. Az első dimenzió a gyermekvállaláshoz való kedv, hajlandóság. A második a gyermekvilágra hozásához és felneveléséhez szükséges anyagi és szimbolikus erőforrások megteremtésének feltételrendszere. És végül a harmadik az a komplex társadalmi intézményi- szervezeti háttér, amelyben mindez végbemegy. Ez persze csak a születések felőli megközelítés demográfiai feladatait jelöli ki. Magyarországon azonban az egész-séges népesedési viszonyok helyreállítása hatalmas és komplex erőfeszítéseket igényel az életciklus másik végét illetően is. A tartósan és kiugróan magas mortalitási és morbiditási mutatók ugyanis önmagukban is lehetetlenné tennék a demográfiai egyensúly helyreállítását. Ebből adódóan helyzetünk és perspektíváink sokkal nehezebbek és bonyolultabbak, mint a nyugati társadalmak esetében, ahol a termékenységi mutatók esetenként még a magyarországinál is rosszabbak, ám a halálozási arányszámok többnyire sokkal jobbak. A feladat egy olyan nemzetstratégia felépítése, amely az egészséges élet megszületésének és megőrzésének, fennmaradásának feltételeit úgy képes létrehozni, hogy ez hosszú távon lehetővé tegye a népesedési folyamatok belső harmóniáját és kiegyensúlyozottságát. A kedv, az anyagi és szimbolikus javak és a társadalmi háttér finom összhangját csak az biztosíthatja, ha sikerül az ember természetes élőhelyeként tételeződő családot újra a társadalmi újratermelési folyamatok alapjává tenni. A társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai rendszerek szervezeti-intézményi szerkezetét és működési mechanizmusait e nemzetstratégiai cél felől megközelítve úgy kell átalakítani, hogy ezek a változások egymást erősítve képesek legyenek a demográfiai fordulat elérésére. Az egymást erősítő hatás azért nagyon lényeges, mert a komplex társadalom-reprodukciós folyamatok már hosszú ideje tartanak patologikus irányba, és megfordításukhoz csak igen nagy erejű energiakoncentráció nyújthat esélyt. Bármilyen sokat igérőek is legyenek az egyes családtámogatási intézkedések, ha a társadalom, a gazdaság, a kultúra legkülönbözőbb területein fennmaradnak a negatív és roncsoló tendenciák, akkor az intézkedések hatása legyengül, és végül elenyészik. Megoldást kell találni arra a roppant kényes politikai stratégiai kihívásra is, amely abból adódik, hogy társadalmunk alapvető folyamatait meghatározó magánállamok hálója(multinacionális vállalatok, globális média, reklám stb.) partner legyen a népesedési egészség helyreállítását célzó nemzetstratégia megvalósításában És végül, de nem utolsó sorban nyíltan, tabuk nélkül kell beszélni a bevándorlás kérdéseiről is. Mivel demográfiai folyamataink már túl régen romlanak, és a kedvező változások szerencsés esetben is csak hosszú idő alatt hoznák meg hatásukat, fel kell készülnünk arra a lehetőségre is, hogy a bevándorlás hosszútávon is a demográfiai egyensúlyunk helyreállításának fontos eszköze lehet. Összefoglalva az eddigieket, a Polgári Magyarországért Alapítvány tehát e konferencia üzenetével is újra meg kívánta erősíteni a polgári erők abbéli elszántságát, hogy átfogó népesedési céljait a lehető legszélesebb összefogással és együttműködéssel kívánja megvalósítani.
 

Előadások:

Orbán Viktor előadása

Bogár László előadása

Mikola István előadása

Tóth Pál Péter előadása

Kopp Mária előadása
CsatolmányMéret
A teljes termékenységi arány az európai országokban 1998 körül59.3 KB
Az élveszületések és a halálozások nyers arányszámainak alakulása Magyarországon 1979 és 2002 között56.1 KB
Az élveszületések számának, a halálozások számának alakulása Magyarországon1979 és 2002 között68.7 KB
Sajtóközlemény107.1 KB
Nyomtatóbarát változat
Hírek

SZPMA kuratórium (2018. december 18.) - jóváhagyott támogatások

Az SZPMA kuratóriumának 2018. december 18. napján tartott ülésén jóváhagyott támogatások.
tovább
Hírek

A Fiatalok a Polgári Magyarországért Díj 2019-es felhívása

A Polgári Magyarországért Alapítvány Kuratóriuma 2006-ban „Fiatalok a Polgári Magyarországért” Díjat alapított, amely minden évben olyan 35 év alatti személynek, vagy túlnyomórészt 35 év alatti fiatalok közösségének adományozható, aki/akik tudományos, közéleti, művészeti, karitatív, közösségépítő tevékenységével, személyes példamutatásával a jelenen átívelő, túlmutató szellemi, emberi értékeket hoz létre, és tevékenysége jól jellemzi a polgári – keresztény – nemzeti értékközösséget.

tovább
Hírek

A Nagycsaládosok Országos Egyesülete kapta az idei Polgári Magyarországért díjat

Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) elnöke arról beszélt: a karácsony üzenetéhez, az élet csodájához a családok állnak a legközelebb. Ma is vannak, “akik el akarják zárni az utat, hogy ne jussunk el az ünnephez”. „De mindig voltak virrasztó pásztorok és ajándékot hozó napkeleti bölcsek is, és mindenekelőtt volt egy édesanya”, mint ahogy ma is vannak édesanyák és édesapák, akik elfogadják a gyermekáldást.

 

tovább