Mérlegen a Bokros - program – bevezetésének 9. évfordulóján - Nagy Pongrác előadása

Nyomtatóbarát változat
2004. március 12. – Hotel Gellért

Szeretném elismételni, hogy arról az eseményről, aminek a  kilencedik évfordulóját ma ünnepeljük, arról az akkori magyar sajtó szinte egyhangúlag úgy írt, hogy egy nagyon kínos, fájdalmas, de szükséges operáció volt, amit bátor következetességgel hajtott végre az akkori pénzügyminiszter úr. 2004. március 12. – Hotel Gellért

Szeretném elismételni, hogy arról az eseményről, aminek a  kilencedik évfordulóját ma ünnepeljük, arról az akkori magyar sajtó szinte egyhangúlag úgy írt, hogy egy nagyon kínos, fájdalmas, de szükséges operáció volt, amit bátor következetességgel hajtott végre az akkori pénzügyminiszter úr.

A nemzetközi valutaalap Európa kettő főosztályának a vezetője, hat hónappal a csomag beindítása után, gratulált levélben Bokros Lajosnak, úgymond csomagjával Surányi György segítségével visszarántotta az országot a pénzügyi szakadék széléről.  Természetesen a legnagyobb elismerést a Bokros csomag, Bokros Lajostól kapta. Az előbb említett 130 pontjában Bokros Lajos kifejti, hogy annak a gazdasági föllendülésnek, ami itt 1997 és 2001 között történt annak a beindítója, megalapozója az ő csomagja volt. Persze rossz nyelvek minden országban vannak, és voltak olyanok is, sőt vannak ma is, akik bírálják ezt a bátor és következetes intézkedést, amellyel visszarántotta Bokros Lajos az országot a pénzügyi szakadék széléről. Ilyen volt, pl. Orbán Viktor is, aki 2001 őszén a rossz emlékű Bokros csomagról szólt. Akkor, a következő televíziós beszélgetés során Baló György keményen neki szegezte Orbánnak a kérdést, hogy, hogy lehet így beszélni erről az eseményről, erről az intézkedés csomagról, holott lám még a nagytekintélyű német napilap a Frankfurter Allgemeine is rosszalja ezt a megjegyzést. Orbán akkor ügyesen úgy tért ki, és úgy hárította el ezt a támadást, hogy azt mondta, lám tegnap a Frankfurter Allgemeine bírálta a Magyar Kormányt, személy szerint Őt magát, és ma a Financial Times egy nagyon elismerő cikket közöl a Magyar Kormány gazdaságpolitikájáról. Hát kérem, a külföldi lapok, az egyik bírál a másik dicsér és ezzel volt elhárítva a támadás.

Most én itt azt szeretném megkísérelni, hogy elmondjam, hogy  mit mondhatott volna Orbán, ha nem ügyesen, hanem szakszerűen próbálja elhárítani Baló György támadását. A Bokros csomagot közvetlenül az váltotta ki, hogy 1993-ban és 1994-ben óriási fizetési mérleg hiány keletkezett. Az első évben -1993-ban- 3,5 milliárd dollár volt a fizetési mérleg hiánya, a bruttó hazai termék 9,1 százaléka, 1994-ben még ennél is több, majdnem 4 milliárd, a bruttó hazai termék 9,4 %-a. Ennek két fő oka volt.. Az egyik a kereskedelmi partner országainkban ekkor, 93-ban bekövetkezett recesszió volt. Akkoriban a magyar termékek a nyugati felvevő piacaink importjának a marginális részét képezték, nem voltak kialakult évtizedes beszállító és felvevő közötti megszilárdított kapcsolatok, és amikor ez a recesszió bekövetkezett és csökkent a behozatal, akkor elsősorban a Magyarországról szóló, való importot azt mellőzték, így 1993-ban a magyar kivitel valami 13 %kal csökkent volumenben.

Ugyanakkor a behozatal pedig tovább nőtt, ennek két oka volt. Egyrészt két évvel azelőtt kötöttük meg a társulási szerződést az Európai Közösséggel, mert csökkentették a vámokat sokkal, és olcsóbban áramlott be a nyugati áru, és akkor még a magyarok ki voltak éhezve a nyugati árucikkek iránt, melyektől 43 évig meg voltak fosztva és boldogan vásárolták a nyugati cikkeket. Így keletkezett. A másik ok pedig az volt, hogy a Nemzeti Bank már 1990 óta, akkor a 4. éve fölértékelte a Forintot. Olyan értelemben, hogy az egymást követő leértékelések nem ellensúlyozták a magyarországi és a külföldi infláció közötti különbséget. Ha Magyarországon az infláció 25- 30 % és a külföldi infláció 2% akkor, ha az árfolyamot nem értékelik le a különbséggel, akkor a magyar árúk megdrágulnak a külföldi árukhoz viszonyítva. Ez az u.n. reáleffektív felértékelés, vagyis, hogy ha az egymást követő névleges leértékelések nem ellensúlyozták a magyarországi és a külföldi infláció közötti különbséget már negyedik éve tartott, és megdrágította viszonylag a magyar árúkat a külföldi árúkhoz képest, mind a hazai piacon, mint a külföldi piacon. Tehát ez volt a másik oka a fizetési hiány növekedésének, mert, és a kivitel csökkenésének.

Nagyon érdekes, hogy az első fizetési mérleg hiánya 1992 júliusában jelent meg, illetve a kereskedelmi mérleg hiánya júliusban jelent meg, 1992-ben. A Nemzeti Bank még 7 hónapig folyatatta Forintnak a felértékelését, és egészen 1993 februárjáig, amikor már 7 hónapja deficites volt a kereskedelmi mérleg, és akkorra már 4 hónapja deficites volt a folyó fizetési mérleg, és akkor döbbentek rá, hogy ezt talán mégse kellene csinálni.  1994-re minden kiváltó ok megszűnt. A kereskedelmi partner országaink kilábaltak a recesszióból, beindult a keresletnek a növekedése, így a magyarországi cikkek iránti kereslet növekedése is. 1994-ben az exportunknak a volumene közel 17%-kal nőtt. Nőtt a behozatal is, de kevésbé, mint a kivitel. És most jön a nagyon érdekes dolog. A kivitel útján befolyó pénzekből, tehát az exportra kifizetet összegek 6 %-kal csökkenetek, tehát 6 %-kal kevesebb deviza folyt be 94-ben az export iránt, mint előző évben, holott az export volumene 17, közel 17 %-kal nőtt. Miért volt ez?

Nagyon egyszerű az oka. Mivel 1993-ban ilyen hallatlan óriási fizetési mérleg hiány keletkezett, a 92-es fizetési mérleg egyensúly után, mert kis többlet volt. Az exportőrök arra számítottak, hogy a Forintot le fogják értékelni, és akkor a devizájukért majd több forintot kapnak. Tehát az exportért kapott forintot kint hagyták nyugati bankokban várva a leértékelést. Így történhetett meg az, hogy 94-ben az export óriási mértékben nőtt, és az export bevételek pedig csökkentek. Megszűnt a forintnak a felértékelése is, a Nemzeti Bank 1993 márciusától kezdve tehát nem fel, hanem leértékelte forintot. 1994-re, 1993-hoz és 1992-höz viszonyítva olcsóbbakká voltak. Tehát a válság már megoldódóban volt. Nőtt az export, de nem nőttek az export bevételek. Nem kellett volna mást csinálni akkor, mint valami apró kozmetikai intézkedéssel ezt a már amúgy is javuló folyamatot felgyorsítani. Ehelyett jött a Bokros csomag, amely rendkívül drasztikus és fájdalmas intézkedéseket tartalmazott. A kormány, ha megnézte volna a reálszféra mutatóit, akkor látta volna, mert ezek az adatok amit most mondtam, akkor már rendelkezésre álltak. De a kormányunk monetarista kormány volt, és a Nemzeti Bank is a monetarizmus alapján állt. Ezeket az urakat és hölgyeket akkoriban már csupán a pénzügyi mutatók érdekelték. A reálmutatókat nem figyelték és a pénzügyi mutatók alapján a ’94-es helyzet rosszabb volt, mint a 93-as, holott valójában a helyzet jelentős mértékben javult.

A Kormány tehát bevezette a Bokros-csomag néven ismert intézkedés csomagot, és azt mondanám, hogy szinte gőzkalapáccsal látott hozzá a diótöréshez. Hogy mi volt a Bokros-csomagnak a tartalma és, hogy mik voltak annak a gazdasági következményei azt majd Gidai Erzsébet fogja talán elmondani. Én inkább csak azt akarom itt kihangsúlyozni, hogy Bokrosnak 1996 elején távoznia kellett, mert a hálátlan kor, valamilyen oknál fogva, amire én itt nem térek ki, menesztette. Ugyanakkor a Bokrosnak a csomagját utóda, Medgyessy Péter pénzügyminiszter, következetesen, és szakszerűen teljes egészében végrehajtotta. Úgy, hogy most amikor fejet hajtunk Bokros Lajos előtt, akkor igazságtalanság volna nem fejet hajtani a csomag kivitelezője, Medgyessy Péter előtt is. Aki szinte a legkevesebb, amit elismerésként kaphatott ezért az-az, hogy 6 évvel később, az ország miniszterelnöke lett.  Köszönöm szépen!
Nyomtatóbarát változat
Hírek

SZPMA kuratórium (2018. december 18.) - jóváhagyott támogatások

Az SZPMA kuratóriumának 2018. december 18. napján tartott ülésén jóváhagyott támogatások.
tovább
Hírek

A Fiatalok a Polgári Magyarországért Díj 2019-es felhívása

A Polgári Magyarországért Alapítvány Kuratóriuma 2006-ban „Fiatalok a Polgári Magyarországért” Díjat alapított, amely minden évben olyan 35 év alatti személynek, vagy túlnyomórészt 35 év alatti fiatalok közösségének adományozható, aki/akik tudományos, közéleti, művészeti, karitatív, közösségépítő tevékenységével, személyes példamutatásával a jelenen átívelő, túlmutató szellemi, emberi értékeket hoz létre, és tevékenysége jól jellemzi a polgári – keresztény – nemzeti értékközösséget.

tovább
Hírek

A Nagycsaládosok Országos Egyesülete kapta az idei Polgári Magyarországért díjat

Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) elnöke arról beszélt: a karácsony üzenetéhez, az élet csodájához a családok állnak a legközelebb. Ma is vannak, “akik el akarják zárni az utat, hogy ne jussunk el az ünnephez”. „De mindig voltak virrasztó pásztorok és ajándékot hozó napkeleti bölcsek is, és mindenekelőtt volt egy édesanya”, mint ahogy ma is vannak édesanyák és édesapák, akik elfogadják a gyermekáldást.

 

tovább