Konferencia a Bokros-program 9. évfordulóján

Nyomtatóbarát változat
Budapest, 2004. március 12.    

A Polgári Magyarország Alapítvány  Mi az igazság? alcímmel rendezett konferenciát, amelyen Dr. Matolcsy György, Nagy Pongrác, Gidai Erzsébet, Iván László és Lányi András tartott előadást. Budapest, 2004. március 12.    

A Polgári Magyarország Alapítvány  Mi az igazság? alcímmel rendezett konferenciát, amelyen Dr. Matolcsy György, Nagy Pongrác, Gidai Erzsébet, Iván László és Lányi András tartott előadást.

1995. március 12-én, Bokros Lajos pénzügyminiszterré történt kinevezésével vette kezdetét a „Bokros-program”, amely a magyar gazdaságtörténet egyik legvitatottabb gazdaságpolitikai korszakává vált.

Támogatói szerint ennek a programnak köszönhető, hogy a magyar gazdaság 1995-ben elkerülte a pénzügyi csődöt, és 1997-2003 között átlagosan 4%-os növekedést ért el. A támogatók között vannak olyanok is, akik szerint alapvetően helyes volt a Bokros-program, de néhány elemében túl lőtt a célon, de ezt megértik, mert nagy volt a baj.

Kritikusai szerint a Bokros-programra nem volt szükség, a program téves diagnózist állított fel a gazdaság állapotára, erre hibás terápia épült. Bírálói szerint az 1997-2003 közötti jó gazdasági teljesítmény nem a programnak köszönhető, sőt a program nélkül jobb lett volna a magyar gazdaság teljesítménye.

„Mi az igazság?”- tette fel a kérdést a Polgári Magyarországért Alapítvány, amikor négy neves tudóst és közéleti szereplőt felkért arra, hogy 9 év távlatából értékelje a Bokros-programot. A főbb megállapításokat a következőkben összegezzük:

1. „Közgazdasági hamisítás történt…”

Bokros pénzügyminiszter téves értékelést adott a magyar gazdaság helyzetére, mert azt állította, hogy azért alakult ki jelentős külkereskedelmi és fizetési mérleg deficit 1993-ban, majd 1994-ben, mert megemelkedtek a reálkeresetek, és a háztartások fogyasztása nőtt. A hibás logika szerint a többlet fogyasztás az import megugrását és az export csökkenését (itthon fogyasztottuk el, amit exportálni lehetett volna) vonta maga után, és ez áll a hirtelen romló egyensúlyi adatok mögött.

Ezzel szemben –ahogy azt az 1. ábra bemutatja- egyáltalában nem a lakossági fogyasztás megugrása miatt alakult ki igen jelentős külkereskedelmi és fizetési mérleg hiány 1993-94-ben, hanem két másik egyedi tétel miatt. Az első az, hogy 1993-ban az orosz-magyar pénzügyi elszámolások keretében a korábbi orosz adósságok egy részét 28 db MIG-29-es katonai repülő szállításával egyenlítette ki az orosz fél, ami egyszeri tételként megemelte az 1993. év importját. Itt jött a közgazdasági hamisítás, mert ezt a tételt a „Közösségi fogyasztás” soron számolták el, és ennek alapján állították azt, hogy nőtt a lakossági fogyasztás.

1. ábra

Forrás: Növekedéskutató Intézet

A másik tétel a zöldmezős külföldi ipari beruházások „termőre fordulása”, amely a beruházások első részében növelte a beruházási célú importot, majd a második szakaszban már növelte az exportot. A közgazdasági hamisítás másik eleme az volt, hogy a külföldi beruházások növekvő beruházási importját figyelmen kívül hagyták akkor, amikor a lakosság megugró fogyasztását hozták fel a megszorítások indokául.

Ráadásul 1993-ban azért csökkent az export, mert magyar exportálók elveszítették a keleti piacokat, és megkezdődött a sikeres átállás a globális és európai piacokra.

2. „A lakosság nem is lehetett bűnös az egyensúlyi mutatók romlásában, mert 1994-ben az emelkedő reálkeresetek ellenére nem nőtt, hanem csökkent a fogyasztás!”

A Bokros-program lakossági jövedelmeket csökkentő szigorításait azzal indokolták, hogy 1994-ben megugrott a fogyasztás, miközben a valóságban éppen a fordítottja történt: a fogyasztás csökkent, és ezt bizonyítja a 2. ábra.

2. ábra

Forrás: Növekedéskutató Intézet

3. „Az import már 1994-ben csökkent, az export nőtt, tehát az egyensúly a Bokros-program nélkül is helyreállt volna 1995-96-ban”


Ugyancsak elhallgatták, hogy az import már 1994-ben csökkent a katonai szállítás egyszeri import-csúcsot okozó 1993-as szintje után, és azt is, hogy a másik oldalon az export már 1994-ben kezdett nőni a külföldi zöldmezős ipari beruházások többlet exportja révén. Ezeket az összefüggéseket mutatja be az 1. ábra.

4. „A Bokros-program valójában lefékezte az export növekedését és növelte az importot, tehát éppen a kívánatos hatással fordított módon hatott”

Miután a magyar gazdaság természetes folyamatai, és egy speciális, egyedi import tétel miatt romlott a külső egyensúly 1993-94-ben, ezért a Bokros-program drasztikus állami beavatkozása éppen a gazdaság természetes globális alkalmazkodása ellen hatott. A Bokros-program még 1996-ban sem növelte az exportot, ellenben az import újból növekedésnek indult (1. ábra)!
Ennek éppen a Bokros-program drasztikus beavatkozása volt az oka, mert a vállalatok hitelkereteit szűkítették, a belföldi piac ugyancsak szűkült, ami a vállalkozói beruházásokat visszafogta, miközben a program drámaian csökkentette az állami beruházásokat.

5. „A Bokros-program az infláció mesterséges felpörgetésével és a szociális juttatások szigorításával vette el a jövedelmeket a rendszerváltás vesztes csoportjaitól. A szegényebbektől többet vett el, mint a tehetősebbektől, ami a program igazságtalan és szociálisan érzéketlen jellegét húzza alá”

3. ábra

Forrás: Növekedéskutató Intézet

A 3. ábrából látható, hogy az infláció felpörgetése volt az eszköz, ami a „bűnösnek” tartott lakossági jövedelmeket elvette a nagy társadalmi csoportoktól. Az is kitűnik, hogy a kis- és közepes jövedelműektől még többet vett el, mint a nagy jövedelmű csoportoktól, ami aláhúzza a Bokros-program szociális érzéketlenségét.

A társadalmi jövedelmeket érintették a legsúlyosabban a megszorítások, ami a hátrányos helyzetű rétegek számára volt a legelőnytelenebb.

6. „A Bokros-program óriási társadalmi károkat okozott, miközben nem volt rá szükség, és a gazdaságra is negatívan hatott”

A program hatalmas látható és láthatatlan veszteséget okozott a társadalmi tőkében, és az infláció mesterséges felpörgetésével tovább szegényítette a rendszerváltás során kedvezőtlenül érintett nagy társadalmi tömegeket (családosok, nyugdíjasok, munkanélküliek, munkavállalók), ezt mutatja be az 5. és a 6. ábra.

4. ábra

Forrás: Növekedéskutató Intézet

5. ábra

Forrás: Növekedéskutató Intézet

6. ábra

Forrás: Növekedéskutató Intézet

Beszédek, előadások:

Lányi András előadása

Iván László előadása


Gidai Erzsébet előadása


Nagy Pongrác előadása
Nyomtatóbarát változat
Hírek

Gyakornoki pályázat - nappali tagozatos egyetemi hallgatók számára (2019)

A gyakornoki program célja:

A polgári, nemzeti és keresztény értékeket vállaló, közéletben aktív fiatalok megismertetése egy pártalapítvány működésével, szakmai munkájával és ezen keresztül a magyar közélettel.

 

tovább
Hírek

A Fiatalok a Polgári Magyarországért Díj 2019-es felhívása

A Polgári Magyarországért Alapítvány Kuratóriuma 2006-ban „Fiatalok a Polgári Magyarországért” Díjat alapított, amely minden évben olyan 35 év alatti személynek, vagy túlnyomórészt 35 év alatti fiatalok közösségének adományozható, aki/akik tudományos, közéleti, művészeti, karitatív, közösségépítő tevékenységével, személyes példamutatásával a jelenen átívelő, túlmutató szellemi, emberi értékeket hoz létre, és tevékenysége jól jellemzi a polgári – keresztény – nemzeti értékközösséget.

tovább
Hírek

A Nagycsaládosok Országos Egyesülete kapta az idei Polgári Magyarországért díjat

Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) elnöke arról beszélt: a karácsony üzenetéhez, az élet csodájához a családok állnak a legközelebb. Ma is vannak, “akik el akarják zárni az utat, hogy ne jussunk el az ünnephez”. „De mindig voltak virrasztó pásztorok és ajándékot hozó napkeleti bölcsek is, és mindenekelőtt volt egy édesanya”, mint ahogy ma is vannak édesanyák és édesapák, akik elfogadják a gyermekáldást.

 

tovább