„A magyar gazdaság jövője” című konferencia

Nyomtatóbarát változat
Budapest, 2004. március 30.   

A Polgári Magyarországért Alapítvány, a Keresztény Közéleti Akadémia és a Professzorok Batthyány Köre közösen rendezte a "A magyar gazdaság jövője" című konferenciát Budapest, 2004. március 30.   

A Polgári Magyarországért Alapítvány, a Keresztény Közéleti Akadémia és a Professzorok Batthyány Köre közösen rendezte a "A magyar gazdaság jövője" című konferenciát

A konferencián a magyar közgazdasági élet vezető szakemberei –Bod Péter Ákos, Bogár László, Botos Katalin, Matolcsy György, Mellár Tamás és Vértes András- fejtették ki, szóban és írásban, véleményüket a magyar gazdaság közép- és hosszú távú fejlődésének trendjeiről. A konferencia főbb megállapításai:

1.    Magyarország eddigi fejlődése során többször megközelítette, de a modern korban eddig még soha el nem érte az európai átlagos fejlettségi szintet.

Az 1860 után indult modern ipari korszakban Magyarország az átlagos európai fejlettségi szint 74-86% között szerepelt, így eddigi gazdasági teljesítménye még egyetlen időszakban sem érte el az európai átlagot. 1860 és 1910 között –amely időszakot a magyar gazdasági fejlődés aranykorának tartunk- csupán 1%-kal kerültünk közelebb az akkori teljes Európa átlagos gazdasági fejlettségi szintjéhez (1.ábra). Ez is rendkívüli teljesítmény volt, mert a nyugat-európai gazdaságok jobb helyzetből indultak az ipari forradalom hullámainak meglovagolásában.

Az 1950-73 közötti időszak hozta a legjobb gazdasági teljesítményt, ekkor az európai átlag 89%-át hoztuk, de az erőltetett iparosításnak, valamint a mezőgazdaság, a fogyasztás és az infrastruktúra háttérbe szorításának árát később kellett megfizetni. A piacgazdasági átmenet okozta veszteségek után 2003-ban az európai átlag 86%-át érjük el, ami lényegesen jobb eredmény, mint az 1867 utáni „aranykor” gazdasági teljesítménye.

Az eddigi teljesítmény fényében kell értékelni azt a magyar stratégiát, amely az Európai Unió –tehát az európai átlagnál erősebb mérési közeg- átlagos fejlettségi szintjének elérését tűzi ki célul.

2.    A piacgazdasági átmenet során a magyar gazdasági teljesítmény a régió élbolyában található, de a lengyel és a szlovén gazdaság jobban oldotta meg a piacgazdasági átmenet feladatait.

1990 után, a demokráciára és piacgazdaságra történő átállást a régió országai különböző eredménnyel oldották meg. A 9 régióbeli ország közül Magyarország az első háromban szerepel, de Lengyelország és Szlovénia jobban oldotta meg az átállás feladatait, míg Szlovákia lényegében a magyar eredménnyel azonos teljesítményt nyújtott (2. ábra). Ez arra figyelmeztet, hogy a gyors privatizációra és a döntően külföldi működőtőke beruházásokra építő magyar stratégiát érdemes kiegészíteni a hazai kis- és középvállalkozások, a belső fogyasztás és az infrastruktúra fejlesztés eszközeivel, amelyekre a szlovén és a lengyel gazdaság erősebben épített, mint a magyar.

3.    Az 1997-2003 közötti időszakban felgyorsult a magyar gazdaság felzárkózása az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjéhez, és 7 év alatt 10%-kal kerültünk közelebb az EU átlagához. Különösen gyors volt a 2001 és 2003 közötti felzárkózás, elérve a korábbi ütem kétszeresét, amivel 2003-ra az EU átlagos fejlettségének 56%-át teljesítettük.

Míg 1860 és 1910 között az akkori teljes Európa átlagos fejlettségi szintjéhez képest 50 év alatt 1%-kal kerültünk közelebb (1. ábra), addig 1997 és 2003 között, tehát 7 év alatt 10%-kal, ami kivételes történelmi teljesítmény (3. ábra). Különösen a 2001 és 2003 között időszakot jellemzi a gyors felzárkózás, mert 3 év alatt 6%-ot hoztunk az EU átlagos gazdasági fejlettségéhez képest (3. ábra).

Az utóbbi 3 év gyors gazdasági felzárkózása az állami gazdaságfejlesztési programoknak, ezen belül döntően a Széchenyi Tervnek, valamint a fogyasztás erőteljes bővülésének köszönhető. A globális és az európai recesszió közegében gyorsabb volt a magyar gazdaság felzárkózása, mint korábban az erőteljes külső konjunktúra időszakaiban.

4.    A 2001-2003 közötti gyors gazdasági felzárkózás egy sajátos magyar gazdasági modellre épített, ezért a következő 10-15 év felzárkózást középpontba állító stratégiáinak folytatnia kell egy sajátosan magyar modell kidolgozását és bevezetését.

A magyar modell kialakulása és kormányzati eszközökkel történő erősítése az egyik meghatározó eleme a magyar gazdaságpolitikának az utóbbi években. Ebben a családok megerősítése, a nemzeti érdekek képviselete, a belső piac felértékelése, az infrastruktúra fejlesztése, valamint az állam és az üzleti szektor közös gazdaságfejlesztési programjai játszanak vezető szerepet. A jövőben érdemes tovább fejleszteni a magyar gazdasági modellt, a kibővített stratégiát mutatja be a 4. ábra. Gazdaságtörténeti tapasztalat, hogy minden globális, ezen belül európai gazdasági siker egy sajátos ír, finn, svéd, osztrák, bajor (etc.) gazdasági modellre épült amellett, hogy a globális piac trendjeit is érvényesülni engedték a belső gazdasági fejlődésben.

5.    Az EU által elfogadott „Lisszaboni célok” szerint 2010-re az Európai Unió válhat a globális gazdaság legversenyképesebb gazdasági övezetévé. Ehhez a tudás-intenzív gazdasági fejlődés megerősítésére van szükség az EU-25-ök területén. A skandináv államok járnak legelöl e célok teljesítésében, ezért a magyar modell tovább fejlesztésénél kiemelten érdemes építeni a finn, a svéd és a dán gazdaságpolitikai tapasztalatokra.

A 6. ábra bemutatja az EU jelenlegi tagállamainak fejlettségi szintjét a tudás-intenzív gazdasági fejlődés szempontjából. Kitűnik, hogy az információs társadalom, az innováció, a kutatás-fejlesztés, a hálózati iparágak és a „Lisszaboni célok” többi területén a finn, a svéd és a dán gazdaság teljesít a legjobban. Európa jövőjét tehát ma az észak-európai gazdasági modell képviseli a leghatékonyabban.

6.    A következő évek magyar gazdaságpolitikájában alapvetően a tudás-intenzív gazdasági fejlődés felgyorsítását elérő eszközökre érdemes építeni. Az oktatásra és a kutatás-fejlesztésre fordított összegek nagyságrendi emelése állhat első helyen, ezeket egy versenyképes közgazdasági környezet és a leszakadó társadalmi rétegekre összpontosító kohéziós program egészíthet ki.

Az innováció és a tudás bővítése állhat a magyar modell továbbfejlesztett változatának középpontjában. Ehhez olyan gazdaságpolitikára van szükség, amelyben az üzleti szektor és az állam közös programok révén éri el az oktatásra és kutatás-fejlesztésre fordított összegek nagyságrendi emelkedését (5. ábra). Ezzel a magyar modell közeledhet a legsikeresebb EU modell, a skandináv tudás-intenzív modell felé.

1. ábra

Az egy főre jutó bruttó nemzeti termék Európa átlagában

1860 1910 1938 1973



Európa
100 100 100 100



Csehszlovákia
- 98 82 117



Magyarország
74 75 67 89



Lengyelország
- (70) 55 89



Bulgária
68 55 63 84



Románia
64 61 51 66



Jugoszlávia
71 56 50 57


Forrás: Berend T. Iván: Közép- és Kelet-Európa 1944-1990

2. ábra

Forrás: EBRD

3. ábra

Az egy főre jutó magyar bruttó nemzeti termék az EU átlagában%-ban


1990 1996 2000 2003
49,3 46 50 56


A gazdasági felzárkózás dinamikája%-ban
1997-2000
(4 év)
2001-2003
(3 év)
1997-2003
(7 év)
1997-2003
átlag
4
6
10
1,5


Forrás: Növekedéskutató Intézet


4. ábra

A magyar modell építőelemei


  • A család megerősítése
  • A nemzeti érzés és öntudat erősítése
  • A társadalmi kohézió erősítése
  • A belső piac erősítése
  • A szolgáltatások fejlesztése
  • A munkaerőpiac rugalmassá tétele
  • Állami gazdaságfejlesztési programok
  • A „könnyű” gazdasági szerkezet támogatása
  • A globális szabad piaccal szembeni fellépés
  • A nemzeti kultúra átfogó fejlesztése

Forrás: Növekedéskutató Intézet

  • 5. ábra
    1. Oktatásra
    fordított GDP-arány felemelése5,3% 10%
    2. K
    + F-re fordított GDP-arány felemelése
    1% 4%
    3. Versenyképes
    közgazdasági környezet
    4. Társadalmi
    kohéziós program


    Forrás: Növekedéskutató Intézet

    6. ábra

    Az egyes EU-tagállamok sorrendje a Lisszaboni Agenda
    egyes feladatainak teljesítése alapján
    Ország A B C D E F G H I
    Finnország 1 1 1 1 2 1 3 1 1.4
    Svédország 2 3 6 3 5 6 7 4 4.5
    Dánia 4 9 5 4 3 5 4 3 4.6
    Nagy-Britannia 3 4 2 9 1 2 10 6 4.6
    Hollandia 7 8 3 6 4 4 1 8 5.1
    Németország 6 2 9 2 8 11 9 2 6.1
    Ausztria 5 7 4 8 9 8 5 5 6.4
    Belgium 9 5 7 5 7 10 2 7 6.5
    Franciaország 10 6 11 7 10 12 6 9 8.9
    Írország 11 10 8 13 6 3 12 13 9.5
    Portugália 8 12 10 10 11 7 13 10 10.1
    yolország 12 11 12 11 12 9 8 12 10.9
    Olaszország 13 13 13 12 13 13 11 11 12.4
    Görögország 14 14 14 14 14 14 14 14 14.0



    A információs társadalom

    B innováció, kutatás-fejlesztés

    C liberalizáció

    D hálózati iparágak

    E pénzügyi szolgáltatások

    F vállalkozási környezet

    G szociális kohézió

    H fenntartható fejlődés

    I összpontszám az egyes területeken elért helyezések alapján



    Forrás: World Economic Forum (2002)
  • Nyomtatóbarát változat
    Hírek

    Gyakornoki pályázat - nappali tagozatos egyetemi hallgatók számára (2019)

    A gyakornoki program célja:

    A polgári, nemzeti és keresztény értékeket vállaló, közéletben aktív fiatalok megismertetése egy pártalapítvány működésével, szakmai munkájával és ezen keresztül a magyar közélettel.

     

    tovább
    Hírek

    A Fiatalok a Polgári Magyarországért Díj 2019-es felhívása

    A Polgári Magyarországért Alapítvány Kuratóriuma 2006-ban „Fiatalok a Polgári Magyarországért” Díjat alapított, amely minden évben olyan 35 év alatti személynek, vagy túlnyomórészt 35 év alatti fiatalok közösségének adományozható, aki/akik tudományos, közéleti, művészeti, karitatív, közösségépítő tevékenységével, személyes példamutatásával a jelenen átívelő, túlmutató szellemi, emberi értékeket hoz létre, és tevékenysége jól jellemzi a polgári – keresztény – nemzeti értékközösséget.

    tovább
    Hírek

    A Nagycsaládosok Országos Egyesülete kapta az idei Polgári Magyarországért díjat

    Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) elnöke arról beszélt: a karácsony üzenetéhez, az élet csodájához a családok állnak a legközelebb. Ma is vannak, “akik el akarják zárni az utat, hogy ne jussunk el az ünnephez”. „De mindig voltak virrasztó pásztorok és ajándékot hozó napkeleti bölcsek is, és mindenekelőtt volt egy édesanya”, mint ahogy ma is vannak édesanyák és édesapák, akik elfogadják a gyermekáldást.

     

    tovább