Párbeszéd a sikeres integrációért - Osztrák tapasztalatok - Thomas Blatt előadása

Nyomtatóbarát változat
2004. március 31. - Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kar Díszterme

Szeretettel üdvözlöm Önöket, én magam is gazdálkodó vagyok, mezőgazdasági termelő vagyok, paraszt. Ausztria keleti felében. És ez a spárgakirály egy kicsit viszonylagos, egy kicsit túlzott. Mindenesetre köszönetet mondok a meghívásért különösen elnök asszonynak köszönöm, aki az én gazdaságomban, az én spárgámat már megkóstolta egy barátom révén.

Kérem szépen, akik ismernek azok tudják, hogy csekélységem kicsoda.  1961-ben születtem Bécsben, aztán iskolába jártam, mezőgazdasági szakközépiskolába. Utána szakmunkás vizsgát tettem 1982-ben. 1984-ben vettem át a nagyszülők üzemét, tehát nem a szülök üzemét, ahogy az Ausztriában szokás, hanem a nagyszülők üzemét vettem át. Konszernnél, aztán az Unilever-nél is tevékenykedtem, ott olyan dolgokat tanultam meg, mint pl., hogy a konszernek hogyan gondolkodnak. 1994-ben házasságom révén benősültem egy spárga területre, oda helyeztem át a telephelyet, és így létrejöttek azok a lábak, amelyeken most állok.

2002 óta létrehoztam az Önök egyik magyar honfitársával egy céget, ami répa, alma, krumpli és egyéb zöldség területén, exportorientáltan dolgozik. Ezeket a termékeket részben a mi mezőgazdaságunk állítja elő, mivel kollégám rendelkezik Magyarországon földekkel, Győr környékén. Itt tehát egy kezdeményezést tettünk, és ez a cég tulajdonképpen úgy oszlik meg, hogy 3 vagyunk benne, tulajdonképpen az önállótlanságból, az önállóságba hoztunk embereket.

Ami a hagymát, krumplit, répát illeti, nagyon sok mindent vásárolunk is, nem csak saját termékeinket exportáljuk. De hozzá kell tennem, hogy egészen messzire is Magyarországról exportálunk.

Én nem előadást szeretnék tartani, csak egész röviden hadd mondjam el, hogy mi, mint gyakorlati emberek hogy láttuk a csatlakozást. Éppen ezért elnézést kérek, én nem vagyok olyan jó szónok, mint az előttem szólók. A mi szemszögünkből nézve úgy látjuk, hogy az osztrák mezőgazdaság nagyon kis struktúrákban áll, és ez még ma is így van. Az üzemnagyság az 20 és 80 hektár (ha),  közötti, van ahol olyan 20, 30, 40 a természetesen  életnagyság. Ez tulajdonképpen nagyon rossz volt az export számára, amely ezen a nagy globális piacon számunkra ekkor adódott, mert nagy mennyiséget és állandó minőséget követel meg. A másik probléma az a saját védő mechanizmusaink lehullása volt. A vámok elestek a többi Európai Uniós állammal szemben, és a jólét is éreztette hatását. Ez azt jelenti, hogy akkor egy oltalmazott piacra termeltünk, mint azt önök is tették a mai napig, vagy pedig talán ma is teszik. És éppen ezért természetesen a kis struktúrájú Ausztria számára a termelés így előre volt programozva. A következő változás tulajdonképpen az volt, hogy mint mondottam az export szempontjából is nagyon eltérő minőségek merültek fel. Hiszen a nagygazdasági övezet számára egyre inkább azt követelték meg, hogy nagyobb tonna mennyiségeket szállítsunk, egységesen válogatva, vagy azonos minőségen. Ez akkor Ausztriában nem állt fel. Hát igen, és a rossz cég struktúrák, amelyek természetesen szintén a jól működő magas árú kispiacon jól működtek. Ezek szintén problémássá váltak az Európai Uniós csatlakozás kapcsán. És az európai vagy más országokban fennálló csekély számú kapcsolat és akadály volt, hiszen akkoriban tulajdonképpen nem volt szükség arra, hogy erőltessük az exportpiacokat.

A csatlakozás idején nagyon magasak voltak az áraink az élelmiszer területén is. És a kiskereskedelem természetesen növekvő értékében, de a nagykereskedelem is növekvő mértékben olcsó termékeket hozott be külföldről, annak érdekében, hogy nagyobb haszonra tegyen szert. Ennek azonban az volt a következménye, hogy tulajdonképpen a kiskereskedelmi koncentráció akkorára nőtt, hogy 2 kiskereskedelmi lánc 70%-ban uralja a piacot.  Természetesen hatalmas piacveszteségekre került sor, az árromlás 30-40%-os forgalom leszakadást eredményezett. Ezáltal különböző termelések átalakultak más országokba, amelyek pl. olcsóbb munkaerővel tudnak termelni. Olcsóbb energiával tudnak termelni vagy egyéb légköri előnyökkel, előnyösebb időjárási előnyökkel járnak.

A termelés korlátozása, a nemzeti törvényalkotás által, akkoriban erőteljesen hatott ránk, ez most válik enyhébbé. A növényvédő szerekre vonatkozó törvény részben a mai napig problémákat jelent, csak most 10 év után sikerült az Európai Unióval egy olyan egyezséget kötnünk, hogy ezek a nemzeti dolgok ezek egyre inkább veszítenek a jelentőségeikből.

A munkatörvények nálunk nagyon nehézkesek, mert egy eléggé jólét centrikus országban vagyunk, és a mezőgazdaság a munkaerő szempontjából olyan, hogy alig van osztrák munkaerő. Az én üzememben például a ti országaitokból vannak, dolgozik nálam egy magyar állampolgár, a mezőgazdaság területén van szlovák állampolgár, lengyel állampolgár, és szlovén állampolgár is. Én tulajdonképpen nagyon régen K& K orientáltságú vagyok, és ez nálunk már 10 éve üzemi szinten zajlik, tehát valahogy összébb állunk ebben a szektorban. Hát természetesen aztán az Európai Uniótól küzdeni kell az olyan természetvédelmi területekért, hogy ezeket legalábbis olyan szabályozókkal lehessen ellátni, hogy ezzel együtt tudjunk élni.

A változások amelyek sikerült eszközölnünk: valamelyest megpróbáltuk növelni a termelési esélyeket mint például csökkentettük a kultúra sokszínűséget és egyes kultúránkra növekvő mértékben koncentráltunk, ahol magas minőséget tudtunk elérni, például az öntözés révén vagy a jó talajminőség alapján. És azzal a minőséggel természetesen manapság az exportban jó pontokat tudunk szerezni. Ez azt jelenti, hogy a kultúrákat koncentráltuk, a területeket koncentráltuk. Pl. a hagyma esetében  1400ha-ról 2800ha-ral ment föl ezalatt a 10 év alatt. Ez azt eredményezte, hogy 2/3-a exportra megy és mint mondottam ebből a 2/3-ból tulajdonképpen 2/3 keleti orientáció, tehát hozzátok megy, a Balkánra, Szlovákiába, Lengyelországba, Romániába, Bulgáriába. Tehát ez határokon átívelő.

Nem tudunk annyira nekilendülni, mint Hollandia, mert növényvédőszer szempontjából hátrányosabb helyzetben vagyunk, természetesen a szállítás területén is. Hollandia a hajó lehetőségek miatt természetes jobb. Öt tengeren túli piacot is el tudnak érni a termékeikkel.

A minőséget javítottuk, tehát minőségi normákat vezettünk be az EU csatlakozás alkalmával. Erre természetesen nemzeti és uniós pénzeket is kreáltunk.

Tulajdonképpen én is nagyobb lettem terület szempontjából, ennek ellenére mindig a családi vállalkozást preferálom. Hiszen ez a leghatékonyabb mezőgazdasági egység. Az átütő erő éppen ezen a területen, és éppen az általam művelt termelésben itt a legnagyobb és a vállalkozói gondolkodás, és éppen ezért az egyes üzemek dinamikája az nagyon jó.

Ha pedig globálisan nézzük, akkor a piacra kell koncentrálni. A munkafeltételek mint már említették az előttem szólók, természetszerűleg szükségesek, ezeket meghatározták és éppen ezért Molterer úrnak is köszönetemet fejezem ki, hogy Ő is közreműködött ebben. De nem szabad elfelejteni azt sem, hogy ha pénzáramok vannak, akkor a pénzáramok le is fékezhetik az egyes üzemek dinamikáját. Hiszen ha csak pénzeket kapnak, az azt is eredményezheti, hogy csak azt várják, hogy továbbiakat is kapjanak. Én azt látom, hogy ha támogatnak, akkor keret feltételeket is kell teremteni. Ebben kell segíteni. És ha ésszerű invesztíciókat tudnak létre hozni, az az igazi cél. Ha a termelést megfelelően végzik, csak akkor szabad támogatni, hogy ha eljuthatnak odáig, hogy önmagában támogatás nélkül is életképessé váljon a termelés, egyébként gyakorta hajótörést szenved.

Ami a kiképzést illeti, azt nálunk erőteljesen támogatják a parasztok és a gazdálkodók. Annak érdekében, hogy még javítani lehessen a szakember állományon, és egyre nagyobb legyen a vállalkozási orientáció. Kísérletet tettünk arra, hogy ezt is erősítsük. Úgy, mint ahogy kísérletet tettünk az én cégemnél is arra, hogy megpróbáltuk azt, hogy tulajdonképpen a cég maga a hozzáadott érték pozícióját javítsa és, hogy nagyon jó költségstruktúra mellett tegye ezt, annak érdekében, hogy viszonylag sok pénz maradhasson meg a mezőgazdaságban. Tehát azt gondolom, hogy nagyon sok mindent mozgásba hoztunk. Kicsit irigykedve hallgatunk különböző dolgokat. Ha nem is a legtöbbet keresnek nálunk, de mégis csak ez a helyes út, hogy azzal az árral amit fizetünk, embereket vonzunk magunk mellé. Tehát egy kis víziós gondolkodás van, annak érdekében, hogy a piacon ne csak a termelés.

Befejezésképpen az EU-ban van egy olyan szólás, hogy „aki az idők szavával megy, az idővel elmegy” Ezt Molterer úr már szóba hozta, az idők változnak, egyre jobban gyorsul a piac, amit megrendeltek azt már azonnal kell szállítani, tehát szinte lehetetlen dolgokat követelnek. De ha az ember eléggé gyors, eléggé dinamikus, akkor azért lépést lehet tartani. Így lehetőség van arra, hogy bizonyos szolgáltatásokat nyújtsunk, és ez a szolgáltatás egészen döntő annak érdekében, hogy bizonyos kultúrák pozícióit javítsuk.

Szeretnék sok sikert kívánni az Önök számára az Európai Unióban, és talán azt is kívánom magamnak, hogy az együttműködést tovább mélyítsük.
Nyomtatóbarát változat
Hírek

Gyakornoki pályázat - nappali tagozatos egyetemi hallgatók számára (2019)

A gyakornoki program célja:

A polgári, nemzeti és keresztény értékeket vállaló, közéletben aktív fiatalok megismertetése egy pártalapítvány működésével, szakmai munkájával és ezen keresztül a magyar közélettel.

 

tovább
Hírek

A Fiatalok a Polgári Magyarországért Díj 2019-es felhívása

A Polgári Magyarországért Alapítvány Kuratóriuma 2006-ban „Fiatalok a Polgári Magyarországért” Díjat alapított, amely minden évben olyan 35 év alatti személynek, vagy túlnyomórészt 35 év alatti fiatalok közösségének adományozható, aki/akik tudományos, közéleti, művészeti, karitatív, közösségépítő tevékenységével, személyes példamutatásával a jelenen átívelő, túlmutató szellemi, emberi értékeket hoz létre, és tevékenysége jól jellemzi a polgári – keresztény – nemzeti értékközösséget.

tovább
Hírek

A Nagycsaládosok Országos Egyesülete kapta az idei Polgári Magyarországért díjat

Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) elnöke arról beszélt: a karácsony üzenetéhez, az élet csodájához a családok állnak a legközelebb. Ma is vannak, “akik el akarják zárni az utat, hogy ne jussunk el az ünnephez”. „De mindig voltak virrasztó pásztorok és ajándékot hozó napkeleti bölcsek is, és mindenekelőtt volt egy édesanya”, mint ahogy ma is vannak édesanyák és édesapák, akik elfogadják a gyermekáldást.

 

tovább