Párbeszéd a sikeres integrációért - Osztrák tapasztalatok - Franz Stefan Hautzinger előadása

Nyomtatóbarát változat
2004. március 31. - Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kar Díszterme

Köszönöm szépen hölgyeim és uraim, ma már sokat beszéltünk a jó kapcsolatokról és különösen Ausztria és Magyarország közelségéről. A két előző előadás már szóvá tette, és számomra ez a közelség tűnt fel akkor, amikor Burgenlandból 1,5 óra alatt itt voltunk Budapesten. És ez ismét rámutatott arra, hogy Budapest számunkra sokkal közelebb van, mint mondjuk Linz vagy akár Graz, vagy más városok Ausztriában. És éppen azért, mert korábban érkeztünk alkalmam nyílt arra is, hogy egy kis beszélgetés keretében tájékozódjam arról a hangulatról, amely néhány nappal az Európai Unió belépése előtt tapasztalható, és észrevettem azt, hogy az eufóriától egészen a félelemig, a bizonytalanságig igen széles kört ölel ez fel. Ez egy kicsit emlékeztetett arra az időre, amely 1995 előtt volt, ugye mi is ebben a cipőben jártunk Ausztriában.

Mi is féltünk, mi is bizonytalanok voltunk, és erről beszélgettünk. Engedjék meg, hogy már a bevezetőben elmondjam, hogy nem szabad elkövetni azt a hibát, hogy a belépéssel automatikusan minden magyar probléma megoldódik. Nem, Önök egy nagy piacra lépnek be, és itt tényleg hideg szél fújdogál és bizonyos védelmi eszközök miatt, bizonyos régi szokásoknak búcsút kell mondani. A verseny nagyon is megkeményedik. Másrészt azonban ez a piac igen szép esélyeket is kínál, és úgy gondolom, az egyénektől függ, hogy ezeknek a kihívásoknak megfelelően megfeleljenek.

A belépés végeredményben és Önök is ez szeretnék, hogy sikertörténetté váljék. Ha lehetőségünk van az esélyek hasznosítására, még azzal a feltétellel is, hogy veszélyekkel jár együtt, akkor jobb a legjobbat kihozni ebből a helyzetből, mint az mondani, hogy nem, én nem veszek ebben részt, és ezzel valamennyi lehetőségtől megfosztom majd magamat. Természetesen tudjuk, hogy a rendszerváltozás után Magyarországon számos nagy reformot valósítottak meg. Azzal a céllal, hogy az integrációban, a piacgazdaságban vegyenek részt, itt óriási léptekkel haladtak előre. Nagyon rövid idő alatt kellett fájdalmas lépéseket tenni, különösen egyének számára, de tisztában voltak vele, hogy nincs más út mint amelyet követnek, és ami véleményem szerint fontos, hogy  az infrastruktúrában  a szolgáltatások , a kis- és közepes vállalatoknál,  a mezőgazdaságban és, hogy a környezetvédelemben is előre haladjanak.

Az Európai Unió célja az, hogy a célzott támogatási politikával növeljék a gazdaság erejét, és ez olyan régiókra különösen vonatkozik, ahol a gazdasági fejlődés még elmaradott. Az előzetes belépési szakaszban  számos program létezik, amely mind ezt hivatott elősegíteni. Csak a  PHARE programra mutatnék rá, ahol infrastrukturális, szociális lépéseket tesznek, vagy a SAPARD program, amely a mezőgazdasággal van kapcsolatban.

Az Európai Unió éppen azt szeretné, hogy olyan területek, olyan régiók ahol gazdasági elmaradások vannak, éppen a támogatás révén megfelelően felfejlődjenek és a tények voltak a lényegek,  hiszen a bruttó GDP 75% alatt voltunk és európai átlagban, tartományi szinten egy úgynevezett „kettő szintre” határoztuk el helyzetünket. Ahogy Molterer úr az előbb mondta, ekkor vette kezdetét a tulajdonképpen a munka. És megint csak egy téves véleményt szeretnék helyesbíteni. Nevezetesen, hogy ha egyszer ezt a célt, egyes státuszt elérték, hogy ezzel megint csak minden probléma megoldódott. Brüsszel az aranyat adó szamár és, hogy itt egy pénzözön fogja Magyarországot elérni.

Az a cél, hogy felismerjék a peremfeltételek célkitűzéseit és természetesen, hogy  milyen formában lehet ezeket a feltételeket a gyakorlatba átültetni. Ezt azonban csak Önök végezhetik el. Senki más. Ami Burgenlandot illeti, elmondhatom, hogy a lehetséges támogatási keretet optimálisan tudtuk kihasználni. Talán egy számot közölnék: 1995 és 1999 között Brüsszeltől 183 milliós eurós keretet kaptam 15 % ebből a mezőgazdaság számára szolgált. Ami az én szempontonból is fontos, hogy egyidejűleg a nemzeti alapokból sokkal többet nevezetes 247 eurót adtak hozzá,  és ezzel abba a helyzetben kerültünk, hogy hatalmas beruházásokat lehetett eszközölni minden területen Burgenlandban, így a mezőgazdaság terén is.

3-4 pontot szeretnék csak röviden érinteni, amelyek számomra fontosaknak tűnnek. Egyszer a program tervezési dokumentum. Másodszor rámutatni arra, hogy a nemzeti állam társfinanszírozása nagyon lényeges előfeltétel. Harmadszor pedig, hogyan tudtuk a programokat végül is megvalósítani, milyen struktúrákat hoztunk létre, majd negyedszer az információpolitikára is rá kell itt mutatnunk.

Ami az első pontot érinti, tehát a programtervezési dokumentumot, erről Molterer úr is szólt. Ez az alapja a későbbi támogatási lehetőségeknek. Mindaz, ami itt megfogalmazásra került. Ennek persze az Európai Uniós keretekkel konformnak kell lenni később szóvá tehető, és e tekintettben mi a mezőgazdasági kamara részéről egyfajta ötlet gyárat hoztunk létre és ebben a fázisban valamennyi erőnket erre a témára koncentráltuk.

A második a társfinanszírozás. Az előbb felvázolt eszközökkel kapcsolatosan nevezetes, hogy a saját országból származó eszközök, tehát a szövetség és a tartományi eszközök jelentősen meghaladták a brüsszeli összegeket. Tehát ez már megmutatta, hogy ez is egy súlypontot jelentett Ausztriában. Ahogy Molterer úrtól hallották, nevezetes, hogy a piac rend mellett nagyon erősen koncentrálunk magára a vidékfejlesztésre. Így sikerült egy jó kísérőcsomagot, egy intézkedési csomagot létrehozni a mezőgazdaság számára, amelyet a kormányprogramban megtárgyaltak, és lehetővé tették, hogy számos beruházást eszközöljünk. És fontos, hogy nem csak a szövetség részéről, tehát a kormány szintjéről, hanem a tartomány szintjéről is sikerült megfelelő felelősségű hozzáállást elérni.

Az átstruktúrálással, a struktúra váltással kapcsolatosan előre bocsátanám,  hogy az Európai Unióban, Európa részéről azon fáradoznak, hogy rámutassanak, mindent lehetőleg nem bürokratikusan, nem formálisan kell megvalósítani. Tapasztalatainkból azt mondom, hogy sajnos ez nem így van, lehet, hogy másutt igen, de én gyakran úgy látom a dolgokat, mintha itt hatalmas paragrafus dzsungel előtt állnánk, ahol egy labirintusban kell, mint érintettnek támolyognunk és nagyon nehéz onnan kiutat találni. Tehát éppen ezért nagyon fontos, hogy megfelelő struktúrákat hozzunk létre. Mindenek előtt a kérelmezőknek, és itt a mezőgazdaság nevében beszélünk. Ezeket támogassuk az előkészítéseknél, az ötletek megtalálásánál, a projektek megfogalmazásánál, a levezetéseknél egészen a különböző projektek megvalósításáig terjedően.

Az utóbbi esztendőkben nagyon kreatívak, innovatívak voltunk. És ezt is szeretném elmondani, saját intézményt hoztunk létre a mezőgazdasági kamarában, amely speciálisan ezzel a témakörrel foglalkozik. Amelyet úgy neveztünk, hogy burgenlandi agrártámogatási iniciatíva és már ebből is kitűnik, hogy ezeket a projekteket egészen az ötletek megtalálásától a megvalósításig terjedően támogattuk, segítettük. Kezdve a beterjesztéstől hangsúlyt helyeztünk arra, hogy az információ és a betanítás területén a mezőgazdászaink számára felkínáljuk szolgáltatásainkat. Hiszen nem könnyű. Egyik napról a másikra a közös agrárpolitikát kellett átvennünk. És itt egészen más feladatok voltak, egészen más előfeltételek voltak. Csak néhány címszó például, a többszörös kérelmek beterjesztése, vagy az Európai Uniótól származó prémiumok megszerzése. Ehhez is egy saját tanácsadó stábot fejlesztettünk ki. És ezzel is szolgálunk éppen, hogy ezt a témakört a mi mezőgazdáink érdekében tudjuk sikeres megvalósítani.

És ha most befejezésül megkísérlek egy mérleget vonni burgenlandi aspektusból, akkor azt kell mondanom, hogy a Burgenland, és ezt a gazdasági adatok alapján igazolni lehet, olyan régiókhoz tartozik, amely a legnagyobb gazdasági növekményt érték el 1995 óta, tehát amióta Ausztria belépett az Európai Unióba. Sikerült számos egyedi és közös projektet megvalósítani. 7000 mezőgazdasági üzem vett ebben részt, ez az összes mezőgazdasági üzem 2/3-a és ezzel nagyon sok munkahelyet sikerült biztosítanunk, mind a mezőgazdaságban, illetőleg újakat is teremteni azon kívül. Ezzel az átstrukturálódással a regionális politika céljait elértük, nevezetesen, hogy az erősen fejlődő régiókat, a kereskedelem, a mezőgazdaság, a turizmus területén hozzunk létre, csökkentsük a gazdasági hátrányokat és biztosítsuk a természetes életvitel alapjait. Utolsó pontunk a mi szempontunkból természetesen a bővítés, az ami az örök belépést illeti, és természetesen vannak félelmek, vannak gondok, hogy hogyan hat ez majd a mi burgenlandi helyzetünkre. Úgy vélem azonban, hogy nagyon-nagyon fontos hozzájárulás volt ez az időszak, amennyiben hasznosítottuk az összes támogatási programot, hogy Ausztriát és Burgenlandot megfelelően megerősítettük és ezzel nagyon fitten tudtunk a következő vitákban tudunk részt venni a nagyobb Európában. És a mezőgazdaság terén is. Mert azt a célt tűztük ki, hogy megkísérelünk a minőségi termékek területén szerencsét próbálni, nem pedig az alsó szinten, ahol nyersanyagokat termeltünk, ahol cserélhetők vagyunk, és ahol tulajdonképpen a kedvezőtlen struktúrák révén úgy véljük legalább is, csak nagyon kevés eséllyel rendelkeznünk.

Éppen ezért a támogatásokat súlypontszerűen ezekre a területekre koncentráljuk, tehát a minőség megjavítására és az értékesítésre, valamint újabb és újabb energiaforrások kialakítására, és úgy vélem, hogy nagyon jó volt, hogy ezt az utat jártuk és véleményem szerint pontosan ugyanezt ezt ajánlanánk Magyarországnak is és az Önök mezőgazdasági üzemeik számára. Néhány dolgot puskázzanak el tőlünk, Ausztriától, hogy hogyan is csináltuk. Mert azt ami értelmes, azt ami kreatív volt azt követni lehet, és ezt a kreativitást és ezt innovációt kívánom Önöknek a jövőre is.  Köszönöm szépen.
Nyomtatóbarát változat
Hírek

Gyakornoki pályázat - nappali tagozatos egyetemi hallgatók számára (2019)

A gyakornoki program célja:

A polgári, nemzeti és keresztény értékeket vállaló, közéletben aktív fiatalok megismertetése egy pártalapítvány működésével, szakmai munkájával és ezen keresztül a magyar közélettel.

 

tovább
Hírek

A Fiatalok a Polgári Magyarországért Díj 2019-es felhívása

A Polgári Magyarországért Alapítvány Kuratóriuma 2006-ban „Fiatalok a Polgári Magyarországért” Díjat alapított, amely minden évben olyan 35 év alatti személynek, vagy túlnyomórészt 35 év alatti fiatalok közösségének adományozható, aki/akik tudományos, közéleti, művészeti, karitatív, közösségépítő tevékenységével, személyes példamutatásával a jelenen átívelő, túlmutató szellemi, emberi értékeket hoz létre, és tevékenysége jól jellemzi a polgári – keresztény – nemzeti értékközösséget.

tovább
Hírek

A Nagycsaládosok Országos Egyesülete kapta az idei Polgári Magyarországért díjat

Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) elnöke arról beszélt: a karácsony üzenetéhez, az élet csodájához a családok állnak a legközelebb. Ma is vannak, “akik el akarják zárni az utat, hogy ne jussunk el az ünnephez”. „De mindig voltak virrasztó pásztorok és ajándékot hozó napkeleti bölcsek is, és mindenekelőtt volt egy édesanya”, mint ahogy ma is vannak édesanyák és édesapák, akik elfogadják a gyermekáldást.

 

tovább