Áldás, népesség – Sorskérdés a Kárpát-medencében

Nyomtatóbarát változat

Vasile Gheţau előadásának ismertetése   

2004. október 1-2, Nagyvárad és Félix-fürdő

Összehasonlító tanulmány a románok, a romániai magyarok, és Magyarország demográfiai adataival
Francia nyelvről fordította és összefoglalta Tolnay István

 
A tanulmány bevezetőjében rövid, a közelmúltra visszatekintő összehasonlítást végez a demográfiai adatok vonatkozásában. A két ország demográfiai tendenciáiban hasonlóságokat vél felfedezni: dinamikájában mindkettő csökkenő – Magyarországon 1982-től, Romániában 1990-től. Összetevői: a természetes növekedés, és a kivándorlás. A lakosság száma 1992-ben, Romániában 22,8 millió, Magyarországon 10,4 millió. A romániai magyarság létszáma ekkor 1620000.

     2002-ben Románia lakossága 21,6 millió, Magyarország lakossága 10,1 millió, a romániai magyarság létszáma 1430000.

     Változások 1992-2000 között:

     - lakosságcsökkenés:

                                      - Románia 1.120.000 (4,9 százalék)
                                      - Magyarország 190.000 (1,9 százalék)
                                      - romániai magyarság 190.000 (11,9 százalék)

     A magyarországi természetes csökkenés ugyan nagyobb, mint a romániai, ám ezt kompenzálja a bevándorlás, azért a magyarországi lakosság csökkenése csak 1,9 százalék.

     A lakosság életkorok szerinti struktúrája, a múlt század második felében sokat változott az állami beavatkozások miatt. 1950-1960 között mindkét országban igen alacsony volt a születések száma. A mélypont 1966-ban volt, ekkor Magyarországon, a gazdasági intézkedések nyomán szabályos növekedésnek indult, míg Romániában brutális robbanás következett be a drasztikus születésszabályozási intézkedések nyomán.

     Az 1999-től beindult apadás Magyarországon régebbi gyökerű, míg Romániában új fejlemény. Az öregedés erősebb a romániai magyaroknál, mint a románoknál, vagy Magyarországon.

     A termékenységi mutatók kapcsán a szerző felveti a cigány lakosság problémáját. A statisztika szempontjából nehézséget okoz, hogy míg a népszámláláskor a cigányok többsége vállalja identitását, addig születéskor és elhalálozáskor nem. A romániai magyarok termékenységi mutatója 9,2 ezrelék – alacsonyabb, mint a románoké mely11,8 ezrelék.

     Mind az egy nőre jutó gyermeklétszám, mind a születési arányok tekintetében hasonló tendenciák vannak a két ország vonatkozásában. Magyarországon viszont a nők később szülnek, mint Romániában. A romániai magyarok a kettő között helyezkednek el.

     A termékenység vonatkozásában a szerző nem lát különbséget a vallási különbözőségek alapján.

     A halálozási mutatók mindkét országban magasak. Sehol Európában nem ennyire magasak, mint ebben a két országban. Ezen belül is a legmagasabbak a romániai magyarok esetében.

     Az átlagéletkori kilátásaik jobbak a magyarországiaknak, mint a romániaiaknak, vagy a romániai magyaroknak.

 

     Milyen perspektíváink vannak tehát? Ha nem történik gyors és jelentős termékenység-növekedés, akkor mindhárom népesség sötét jövő elé néz. Optimális esetben, ha ez egyenlő 1,7 gyermek/nővel, akkor nem fog csökkenni a népesség.

 

     Ezen adatok alapján a 2025-re érvényes előrejelzés szerint a lakosság a következőképpen alakul:

-         Magyarország: 8,9 millió (csökkenés: 13 százalék)
-         Románia: 20,8 millió (csökkenés: 4 százalék)


A Szerző megállapítja, hogy a közelmúlt és jelen adatait és fejlődési irányát figyelembe véve, a romániai magyarok demográfiai csökkenése lesz a leglátványosabb. Számaránya erősen csökkenni fog a teljes lakossághoz viszonyítva. Optimizmusra ad okot általában, hogy a szív- és érrendszeri betegségek miatti elhalálozás csökkenő tendenciát mutat Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon is.

Végezetül a kormányok felelősségére mutat rá a jövő demográfiai helyzetének időben való kezelésében.
Nyomtatóbarát változat
Hírek

SZPMA kuratórium (2018. december 18.) - jóváhagyott támogatások

Az SZPMA kuratóriumának 2018. december 18. napján tartott ülésén jóváhagyott támogatások.
tovább
Hírek

A Fiatalok a Polgári Magyarországért Díj 2019-es felhívása

A Polgári Magyarországért Alapítvány Kuratóriuma 2006-ban „Fiatalok a Polgári Magyarországért” Díjat alapított, amely minden évben olyan 35 év alatti személynek, vagy túlnyomórészt 35 év alatti fiatalok közösségének adományozható, aki/akik tudományos, közéleti, művészeti, karitatív, közösségépítő tevékenységével, személyes példamutatásával a jelenen átívelő, túlmutató szellemi, emberi értékeket hoz létre, és tevékenysége jól jellemzi a polgári – keresztény – nemzeti értékközösséget.

tovább
Hírek

A Nagycsaládosok Országos Egyesülete kapta az idei Polgári Magyarországért díjat

Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) elnöke arról beszélt: a karácsony üzenetéhez, az élet csodájához a családok állnak a legközelebb. Ma is vannak, “akik el akarják zárni az utat, hogy ne jussunk el az ünnephez”. „De mindig voltak virrasztó pásztorok és ajándékot hozó napkeleti bölcsek is, és mindenekelőtt volt egy édesanya”, mint ahogy ma is vannak édesanyák és édesapák, akik elfogadják a gyermekáldást.

 

tovább