PMA webhelyen lett közzétéve (http://szpma.hu/)

Demográfiai konferencia

Budapest, 2004. február 18.

A Polgári Magyarországért Alapítvány által szervezett Párbeszéd a nemzet jövőjéért és a jövő nemzetéért - A magyarság népesedési távlatai a XXI. Század Európájában című konferencia előadói: Bogár László (Népesedés, mint nemzetünk tükre) Orbán Viktor (Népesedés és nemzetstratégia), Kopp Mária (A magyar lelki állapot és népesedés), Mikola István,(Népesedési egész-ségünk) ,Tóth Pál Péter (Egy befogadó nemzet népesedési távlatai). A népesedési folyamatok egy társadalom általános állapotának hű tükörképét nyújtják. Ha a nemzet demográfiai helyzete romló tendenciát mutat, a mögött az egész humánreprodukciós rendszer átfogó zavarai húzódnak meg. A magyarság népesedési trendjei több mint félévszázada egyre súlyosabb krízist jeleznek. A többnyire nem kellően átgondolt beavatkozások átmenetileg ugyan a javulás látszatát kelthették, de a helyzet később gyorsulva romlott tovább. Nemcsak arról van szó, hogy az ország népessége most már 24 éve fogy, hanem arról is, hogy a népesség belső szerkezete ennek nyomán egyre inkább eltorzul, és egyre kevésbé alkalmas egészséges funkcióinak ellátására. A csökkenő születésszám és a történelmi mélypontra süllyedő termékenységi mutatók kétségtelenül nem kizárólag Magyarországot jellemzik A legtöbb nyugat európai országban hasonló tendenciák játszódnak le, azzal a nem csekély különbséggel, hogy hazánkban és a sorstárs kelet és közép európai országokban ráadásul az igen magas halálozási arányok is súlyosbítják a helyzetet. Olyan átfogó nemzetstratégiára van tehát szükség, amely képes a hosszú idő óta folyamatosan romló tendenciák visszafordítására. Egy ilyen program alapvető feltételei a következők. Legelőször is fel kell építenünk azt az értelmezési keretet és fogalomkészletet, amelynek segítségével egyáltalán elbeszélhetővé válnak a lezajló folyamatok. Szükség van tehát egy új nyelvre, mert az eddigi használt megközelítési módok a jelek szerint nem képesek a valós helyzet visszatükrözésére. A második feladat, hogy e nyelv birtokában hozzálássunk egy átfogó számvetés elkészítéséhez, hogy pontos képünk legyen a helyzetről és megváltoztatásának feltételeiről. A harmadik, és talán leglényegesebb feladat, hogy az új nyelv és az ezen a nyelven megfogalmazott számvetés segítségével párbeszédet kezdjünk a nemzet egészével a teendőkről. A nehézséget az jelenti, hogy súlyos demográfiai válságból való kilábalásához a nemzet egész létmódjának meg kell változnia. Olyan gyökeres társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai változásokra van szükség, amelynek következményei nagyon eltérő módon érinthetik a különböző szereplőket, ellenállásokat és feszültségeket is kiváltva. A változásoknak érinteniük kell a társadalmunk lelki, mentális, morális, és spirituális állapotát meghatározó tényezőket, az anyagi és szimbolikus erőforrások áramlásának egész rendszerét, valamint azt az uralmi szerkezetet, amely mindezt szervezeti-intézményi szempontból megalapozza. Ha azonban a változás csak egyes részterületekre terjed ki, akkor legfeljebb csak átmeneti és jelentéktelen javulás várható, és a válság tovább mélyül. Végül negyedik feladatként el kell érnünk, hogy a párbeszédből nemzeti egyetértés és közös stratégia alakuljon ki. Bízunk benne, hogy ez a most elkezdett dialógus esélyt adhat a válságból való kijutásra. Egy családalapításra készülő fiatal pár gyermekvállalási elképzelései, nagyon leegyszerűsítve, egy háromdimenziós térben mozognak. Az első dimenzió a gyermekvállaláshoz való kedv, hajlandóság. A második a gyermekvilágra hozásához és felneveléséhez szükséges anyagi és szimbolikus erőforrások megteremtésének feltételrendszere. És végül a harmadik az a komplex társadalmi intézményi- szervezeti háttér, amelyben mindez végbemegy. Ez persze csak a születések felőli megközelítés demográfiai feladatait jelöli ki. Magyarországon azonban az egész-séges népesedési viszonyok helyreállítása hatalmas és komplex erőfeszítéseket igényel az életciklus másik végét illetően is. A tartósan és kiugróan magas mortalitási és morbiditási mutatók ugyanis önmagukban is lehetetlenné tennék a demográfiai egyensúly helyreállítását. Ebből adódóan helyzetünk és perspektíváink sokkal nehezebbek és bonyolultabbak, mint a nyugati társadalmak esetében, ahol a termékenységi mutatók esetenként még a magyarországinál is rosszabbak, ám a halálozási arányszámok többnyire sokkal jobbak. A feladat egy olyan nemzetstratégia felépítése, amely az egészséges élet megszületésének és megőrzésének, fennmaradásának feltételeit úgy képes létrehozni, hogy ez hosszú távon lehetővé tegye a népesedési folyamatok belső harmóniáját és kiegyensúlyozottságát. A kedv, az anyagi és szimbolikus javak és a társadalmi háttér finom összhangját csak az biztosíthatja, ha sikerül az ember természetes élőhelyeként tételeződő családot újra a társadalmi újratermelési folyamatok alapjává tenni. A társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai rendszerek szervezeti-intézményi szerkezetét és működési mechanizmusait e nemzetstratégiai cél felől megközelítve úgy kell átalakítani, hogy ezek a változások egymást erősítve képesek legyenek a demográfiai fordulat elérésére. Az egymást erősítő hatás azért nagyon lényeges, mert a komplex társadalom-reprodukciós folyamatok már hosszú ideje tartanak patologikus irányba, és megfordításukhoz csak igen nagy erejű energiakoncentráció nyújthat esélyt. Bármilyen sokat igérőek is legyenek az egyes családtámogatási intézkedések, ha a társadalom, a gazdaság, a kultúra legkülönbözőbb területein fennmaradnak a negatív és roncsoló tendenciák, akkor az intézkedések hatása legyengül, és végül elenyészik. Megoldást kell találni arra a roppant kényes politikai stratégiai kihívásra is, amely abból adódik, hogy társadalmunk alapvető folyamatait meghatározó magánállamok hálója(multinacionális vállalatok, globális média, reklám stb.) partner legyen a népesedési egészség helyreállítását célzó nemzetstratégia megvalósításában És végül, de nem utolsó sorban nyíltan, tabuk nélkül kell beszélni a bevándorlás kérdéseiről is. Mivel demográfiai folyamataink már túl régen romlanak, és a kedvező változások szerencsés esetben is csak hosszú idő alatt hoznák meg hatásukat, fel kell készülnünk arra a lehetőségre is, hogy a bevándorlás hosszútávon is a demográfiai egyensúlyunk helyreállításának fontos eszköze lehet. Összefoglalva az eddigieket, a Polgári Magyarországért Alapítvány tehát e konferencia üzenetével is újra meg kívánta erősíteni a polgári erők abbéli elszántságát, hogy átfogó népesedési céljait a lehető legszélesebb összefogással és együttműködéssel kívánja megvalósítani.
 

Előadások:

Orbán Viktor előadása

Bogár László előadása

Mikola István előadása

Tóth Pál Péter előadása

Kopp Mária előadása
CsatolmányMéret
A teljes termékenységi arány az európai országokban 1998 körül59.3 KB
Az élveszületések és a halálozások nyers arányszámainak alakulása Magyarországon 1979 és 2002 között56.1 KB
Az élveszületések számának, a halálozások számának alakulása Magyarországon1979 és 2002 között68.7 KB
Sajtóközlemény107.1 KB

Polgári Magyarországért Alapítvány, 2009.


Forrás webcím (letöltve: 2019.07.19 - 04:31): http://szpma.hu/hir/60-Demografiaikonferencia.html