PMA webhelyen lett közzétéve (http://szpma.hu/)

„A magyar gazdaság jövője” című konferencia

Budapest, 2004. március 30.   

A Polgári Magyarországért Alapítvány, a Keresztény Közéleti Akadémia és a Professzorok Batthyány Köre közösen rendezte a "A magyar gazdaság jövője" című konferenciát Budapest, 2004. március 30.   

A Polgári Magyarországért Alapítvány, a Keresztény Közéleti Akadémia és a Professzorok Batthyány Köre közösen rendezte a "A magyar gazdaság jövője" című konferenciát

A konferencián a magyar közgazdasági élet vezető szakemberei –Bod Péter Ákos, Bogár László, Botos Katalin, Matolcsy György, Mellár Tamás és Vértes András- fejtették ki, szóban és írásban, véleményüket a magyar gazdaság közép- és hosszú távú fejlődésének trendjeiről. A konferencia főbb megállapításai:

1.    Magyarország eddigi fejlődése során többször megközelítette, de a modern korban eddig még soha el nem érte az európai átlagos fejlettségi szintet.

Az 1860 után indult modern ipari korszakban Magyarország az átlagos európai fejlettségi szint 74-86% között szerepelt, így eddigi gazdasági teljesítménye még egyetlen időszakban sem érte el az európai átlagot. 1860 és 1910 között –amely időszakot a magyar gazdasági fejlődés aranykorának tartunk- csupán 1%-kal kerültünk közelebb az akkori teljes Európa átlagos gazdasági fejlettségi szintjéhez (1.ábra). Ez is rendkívüli teljesítmény volt, mert a nyugat-európai gazdaságok jobb helyzetből indultak az ipari forradalom hullámainak meglovagolásában.

Az 1950-73 közötti időszak hozta a legjobb gazdasági teljesítményt, ekkor az európai átlag 89%-át hoztuk, de az erőltetett iparosításnak, valamint a mezőgazdaság, a fogyasztás és az infrastruktúra háttérbe szorításának árát később kellett megfizetni. A piacgazdasági átmenet okozta veszteségek után 2003-ban az európai átlag 86%-át érjük el, ami lényegesen jobb eredmény, mint az 1867 utáni „aranykor” gazdasági teljesítménye.

Az eddigi teljesítmény fényében kell értékelni azt a magyar stratégiát, amely az Európai Unió –tehát az európai átlagnál erősebb mérési közeg- átlagos fejlettségi szintjének elérését tűzi ki célul.

2.    A piacgazdasági átmenet során a magyar gazdasági teljesítmény a régió élbolyában található, de a lengyel és a szlovén gazdaság jobban oldotta meg a piacgazdasági átmenet feladatait.

1990 után, a demokráciára és piacgazdaságra történő átállást a régió országai különböző eredménnyel oldották meg. A 9 régióbeli ország közül Magyarország az első háromban szerepel, de Lengyelország és Szlovénia jobban oldotta meg az átállás feladatait, míg Szlovákia lényegében a magyar eredménnyel azonos teljesítményt nyújtott (2. ábra). Ez arra figyelmeztet, hogy a gyors privatizációra és a döntően külföldi működőtőke beruházásokra építő magyar stratégiát érdemes kiegészíteni a hazai kis- és középvállalkozások, a belső fogyasztás és az infrastruktúra fejlesztés eszközeivel, amelyekre a szlovén és a lengyel gazdaság erősebben épített, mint a magyar.

3.    Az 1997-2003 közötti időszakban felgyorsult a magyar gazdaság felzárkózása az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjéhez, és 7 év alatt 10%-kal kerültünk közelebb az EU átlagához. Különösen gyors volt a 2001 és 2003 közötti felzárkózás, elérve a korábbi ütem kétszeresét, amivel 2003-ra az EU átlagos fejlettségének 56%-át teljesítettük.

Míg 1860 és 1910 között az akkori teljes Európa átlagos fejlettségi szintjéhez képest 50 év alatt 1%-kal kerültünk közelebb (1. ábra), addig 1997 és 2003 között, tehát 7 év alatt 10%-kal, ami kivételes történelmi teljesítmény (3. ábra). Különösen a 2001 és 2003 között időszakot jellemzi a gyors felzárkózás, mert 3 év alatt 6%-ot hoztunk az EU átlagos gazdasági fejlettségéhez képest (3. ábra).

Az utóbbi 3 év gyors gazdasági felzárkózása az állami gazdaságfejlesztési programoknak, ezen belül döntően a Széchenyi Tervnek, valamint a fogyasztás erőteljes bővülésének köszönhető. A globális és az európai recesszió közegében gyorsabb volt a magyar gazdaság felzárkózása, mint korábban az erőteljes külső konjunktúra időszakaiban.

4.    A 2001-2003 közötti gyors gazdasági felzárkózás egy sajátos magyar gazdasági modellre épített, ezért a következő 10-15 év felzárkózást középpontba állító stratégiáinak folytatnia kell egy sajátosan magyar modell kidolgozását és bevezetését.

A magyar modell kialakulása és kormányzati eszközökkel történő erősítése az egyik meghatározó eleme a magyar gazdaságpolitikának az utóbbi években. Ebben a családok megerősítése, a nemzeti érdekek képviselete, a belső piac felértékelése, az infrastruktúra fejlesztése, valamint az állam és az üzleti szektor közös gazdaságfejlesztési programjai játszanak vezető szerepet. A jövőben érdemes tovább fejleszteni a magyar gazdasági modellt, a kibővített stratégiát mutatja be a 4. ábra. Gazdaságtörténeti tapasztalat, hogy minden globális, ezen belül európai gazdasági siker egy sajátos ír, finn, svéd, osztrák, bajor (etc.) gazdasági modellre épült amellett, hogy a globális piac trendjeit is érvényesülni engedték a belső gazdasági fejlődésben.

5.    Az EU által elfogadott „Lisszaboni célok” szerint 2010-re az Európai Unió válhat a globális gazdaság legversenyképesebb gazdasági övezetévé. Ehhez a tudás-intenzív gazdasági fejlődés megerősítésére van szükség az EU-25-ök területén. A skandináv államok járnak legelöl e célok teljesítésében, ezért a magyar modell tovább fejlesztésénél kiemelten érdemes építeni a finn, a svéd és a dán gazdaságpolitikai tapasztalatokra.

A 6. ábra bemutatja az EU jelenlegi tagállamainak fejlettségi szintjét a tudás-intenzív gazdasági fejlődés szempontjából. Kitűnik, hogy az információs társadalom, az innováció, a kutatás-fejlesztés, a hálózati iparágak és a „Lisszaboni célok” többi területén a finn, a svéd és a dán gazdaság teljesít a legjobban. Európa jövőjét tehát ma az észak-európai gazdasági modell képviseli a leghatékonyabban.

6.    A következő évek magyar gazdaságpolitikájában alapvetően a tudás-intenzív gazdasági fejlődés felgyorsítását elérő eszközökre érdemes építeni. Az oktatásra és a kutatás-fejlesztésre fordított összegek nagyságrendi emelése állhat első helyen, ezeket egy versenyképes közgazdasági környezet és a leszakadó társadalmi rétegekre összpontosító kohéziós program egészíthet ki.

Az innováció és a tudás bővítése állhat a magyar modell továbbfejlesztett változatának középpontjában. Ehhez olyan gazdaságpolitikára van szükség, amelyben az üzleti szektor és az állam közös programok révén éri el az oktatásra és kutatás-fejlesztésre fordított összegek nagyságrendi emelkedését (5. ábra). Ezzel a magyar modell közeledhet a legsikeresebb EU modell, a skandináv tudás-intenzív modell felé.

1. ábra

Az egy főre jutó bruttó nemzeti termék Európa átlagában

1860 1910 1938 1973



Európa
100 100 100 100



Csehszlovákia
- 98 82 117



Magyarország
74 75 67 89



Lengyelország
- (70) 55 89



Bulgária
68 55 63 84



Románia
64 61 51 66



Jugoszlávia
71 56 50 57


Forrás: Berend T. Iván: Közép- és Kelet-Európa 1944-1990

2. ábra

Forrás: EBRD

3. ábra

Az egy főre jutó magyar bruttó nemzeti termék az EU átlagában%-ban


1990 1996 2000 2003
49,3 46 50 56


A gazdasági felzárkózás dinamikája%-ban
1997-2000
(4 év)
2001-2003
(3 év)
1997-2003
(7 év)
1997-2003
átlag
4
6
10
1,5


Forrás: Növekedéskutató Intézet


4. ábra

A magyar modell építőelemei


  • A család megerősítése
  • A nemzeti érzés és öntudat erősítése
  • A társadalmi kohézió erősítése
  • A belső piac erősítése
  • A szolgáltatások fejlesztése
  • A munkaerőpiac rugalmassá tétele
  • Állami gazdaságfejlesztési programok
  • A „könnyű” gazdasági szerkezet támogatása
  • A globális szabad piaccal szembeni fellépés
  • A nemzeti kultúra átfogó fejlesztése

Forrás: Növekedéskutató Intézet

  • 5. ábra
    1. Oktatásra
    fordított GDP-arány felemelése5,3% 10%
    2. K
    + F-re fordított GDP-arány felemelése
    1% 4%
    3. Versenyképes
    közgazdasági környezet
    4. Társadalmi
    kohéziós program


    Forrás: Növekedéskutató Intézet

    6. ábra

    Az egyes EU-tagállamok sorrendje a Lisszaboni Agenda
    egyes feladatainak teljesítése alapján
    Ország A B C D E F G H I
    Finnország 1 1 1 1 2 1 3 1 1.4
    Svédország 2 3 6 3 5 6 7 4 4.5
    Dánia 4 9 5 4 3 5 4 3 4.6
    Nagy-Britannia 3 4 2 9 1 2 10 6 4.6
    Hollandia 7 8 3 6 4 4 1 8 5.1
    Németország 6 2 9 2 8 11 9 2 6.1
    Ausztria 5 7 4 8 9 8 5 5 6.4
    Belgium 9 5 7 5 7 10 2 7 6.5
    Franciaország 10 6 11 7 10 12 6 9 8.9
    Írország 11 10 8 13 6 3 12 13 9.5
    Portugália 8 12 10 10 11 7 13 10 10.1
    yolország 12 11 12 11 12 9 8 12 10.9
    Olaszország 13 13 13 12 13 13 11 11 12.4
    Görögország 14 14 14 14 14 14 14 14 14.0



    A információs társadalom

    B innováció, kutatás-fejlesztés

    C liberalizáció

    D hálózati iparágak

    E pénzügyi szolgáltatások

    F vállalkozási környezet

    G szociális kohézió

    H fenntartható fejlődés

    I összpontszám az egyes területeken elért helyezések alapján



    Forrás: World Economic Forum (2002)
  • Polgári Magyarországért Alapítvány, 2009.


    Forrás webcím (letöltve: 2019.07.19 - 04:30): http://szpma.hu/hir/66-Amagyargazdasagjovojecimukonferencia.html