PMA webhelyen lett közzétéve (http://szpma.hu/)

Párbeszéd a sikeres integrációért - Osztrák tapasztalatok - Orbán Viktor beszéde (részletek)

2004. március 31. - Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kar Díszterme

Együtt az Európai Unióban: partnerség és verseny

 
(…) … kedves barátaim, mi úgy tartjuk, hogy valószínűleg többről van szó a csatlakozás esetében, mint arról a közismert egyszerű tényről, illetve válaszról, hogy szerencsésebb a történelme osztrák barátainknak, mint a magyaroknak. Egészen egyszerűen fogalmazva hamarabb mentek ki az oroszok, következésképpen hamarabb kezdhették el saját útjukat járni, és felépíteni a piacgazdaságukat. Ez kétségkívül így van, de mi úgy érezzük, hogy van itt még valami, e kétségkívül történelmi tényen túl, van még valami amit az osztrák barátaink tudnak és mi nem tudjuk, van amit Ők ismernek és mi ennek az ismeretnek nem vagyunk a birtokában.

 

Arra gyanakszunk, és remélem, hogy majd megerősít bennünket ez a mai találkozó, mi arra gyanakszunk, hogy a sikeres osztrák csatlakozásnak egyik döntő tényezője a kisvállalkozások és a gazdák sikeres fölkészítése volt a csatlakozásra. Azt hisszük, hogy Önök ebben, komoly tapasztalatokkal rendelkeznek, azt is szokták mondani az Európai Unión belül, hogy a sikeres fölkészítés elsősorban a kisvállalkozók, és a középvállalkozók világában szinte osztrák szabadalom. Nos, majd meghalljuk, hogy mi ennek a receptnek a legfontosabb néhány összetevője, amit messziről látunk azt úgy hívják, hogy világos és kiszámítható támogatási föltételek, és a támogatások hosszú távú érvényessége, vagy is a tervezhetőség. (…) Azt is mondhatjuk tehát, és ez is ad egy kis drámai feszültséget a mai találkozónknak, hogy az osztrákok az Európai Unióban egyfajta repülő starttal léptek be, és úgy tűnik, hogy Magyarország számára most egy más forgatókönyv bontakozik ki. Mi egy szép nyugodt, kevés bajjal járó belépést is örömmel fogadnánk, nem, hogy repülőstartról álmodozzunk. (…)

Nos persze az osztrák barátaink általában optimistábbak bennünket illetően, mint mi magunk ők még arra a régi Magyarországra, néhány évvel ezelőtti Magyarországra emlékeznek, amelyről az a hír járta, hogy ugye a magyar ember arról ismerszik meg, hogy utolsónak megy be a forgó ajtón és elsőként jön ki. És ők még úgy gondolják, hogy talán nem végleges a mai állapot amikor a csatlakozás élcsoportjával léptünk be a forgóajtóba, most viszont úgy tűnik, hogy bár szinte elsőként léptünk oda be, utolsók közül jövünk ki a forgóajtóból. Ez is egy bravúr, igaz más előjelű mint a megelőző.

(…)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim! Önök is tudják, hogy a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség szombaton az első szövetségi gyűlésén, egy nemzeti petíciót indított útjára. Amelyben azt jelöltük meg célul, hogy mintegy 1 millió aláírást fogunk összegyűjteni, annak érdekében, hogy nyomatékot adjunk kérésünknek, a Magyar Kormányhoz intézett kérésünknek, hogy mi szerint változtassák meg a költségvetést. Mert ha költségvetést nem változtatjuk meg, akkor nem várható, hogy biztonságos csatlakozásban lesz részünk. Ezt a költségvetést módosítanunk kell, tekintettel arra, hogy ez a költségvetés egyébként a nemzeti petíciótól függetlenül is romokban hever.

(…) Mi arról vagyunk meggyőződve, hogy a csatlakozás csak akkor szolgálja a magyar emberek érdekét, hogy ha a szabadság mellett a biztonságunkat is növelni fogja, vagyis minél többen lesznek a csatlakozás nyertesei, és minél kevesebben a vesztesei. Osztrák barátainknak szeretném elmondani, hogy a magyar lélek bizakodva, de egy kis bizonytalansággal tekint a május 1-jén beköszönő változások elé. Mert mindannyian érezzük a pillanat történelmi jelentőségét, de azt is tudjuk, hogy május 1-én ugyan ünnep lesz, de május 2-a egy hétköznap. És mi úgy gondoljuk, hogy nagy valószínűséggel május 2-án nekünk ugyanazokkal a hétköznapi gondokkal kell megküzdenünk, mint amelyekkel április 30-án küzdöttünk meg. Hiszen az egyik pillanatról a másikra bekövetkező nagy történelmi változások, azok csak a történelemkönyvek lapjain léteznek, a valóságos életben ez sosincs így. (…) Magyarországon ma a megszorító csomagok divatját éljük. Egy megszorító csomagot már kaptunk és a hírek szerint, a tegnapi, tegnapelőtti hírek szerint, április végén könnyen elképzelhető még egy költségvetési megszorító csomag. Már pedig mi az Európai Unióba nem megszorító csomagokkal szeretnénk belépni, mert meggyőződésünk szerint megszorító csomagokból nem kaphat lendületet egy gazdaság. Nos tisztel hölgyeim és uraim, engedjék meg, hogy néhány európai kérdésről is szót ejtsek. Néhány olyan európai kérdésről, amelyről azt hihettük, hogy egy húron pendülünk osztrák barátainkkal. Először hadd mondjak néhány szót a több sebességes Európa koncepcióról. Ha Önök lapozzák az európai újságokat, figyelik az ott születő tanulmányokat akkor, talán kicsit hozzám hasonlóan aggódva figyelhetik, hogy elszaporodtak azok az elemzések és írások, amelyek fölvetik a 10 új  tagállammal való bővülő előestéjén az Európai Uniót tovább kellene differenciálni és újabb és újabb sebességeket kellene létrehozni. Ezt van aki több sebességes Európának nevezi, van aki mag és a magkörüli elrendeződő periféria névvel illeti, tulajdonképpen a  differenciálódás, fejlődés szerinti, újabb csoport képződés irányába képzelik el az Európai Unió jövőjét. Szeretném elmondani az osztrák barátainknak és Önöknek is, hogy meggyőződésem szerint ezek a folyamatok, amelyek reméljük nem következnek be, ellentétesek a magyar nemzeti érdekkel, sőt nem csak a magyar nemzeti érdekkel hanem a közép-európai érdekkel is. (…) Meggyőződésem, hogy nem csak Magyarországnak, de Ausztriának is érdeke, hogy ezek a korlátozások minél hamarabb megszűnjenek. Ugyanis hazánk és Ausztria hagyományosan jó gazdasági partnerek egymás számára, mi úgy látjuk, hogy a közép-európai régió országai közül Ausztria mind exportban, mind importban Magyarországgal bonyolítja le a legnagyobb forgalmat, és a magyar külkereskedelemben is jelentős súlya van az osztrák iránynak. Nincs akkor súlya, mint amekkora lehetne és lennie kéne, szerintem ez a 7 %-os részesedése Ausztriának a magyar külkereskedelemből, azt mutatja, hogy itt azért még jelentős tartalékok léteznek. Ráadásul az osztrákok közép- európai érdekeltségét az is alátámasztja, hogy ha jól értjük mi, az osztrák gazdasági siker egyik forrását, hogy a kelet irányába folytatott nyitás politikája, gazdasági értelemben az elmúlt évtizedekben, kétségkívül gazdasági előnyökkel járt Ausztria számára. Nincs tehát ok arra, hogy erre a térségre, azon belül különösképp gondoljunk Magyarországra, az osztrákok inkább veszélyforrásra tekintenek, és ne pedig gazdasági lehetőséget lássanak benne.

(…) Öt olyan pontot is találtam, amelyben hosszabb távon az érdekeink egybeesnek. Érdemes talán őket megemlíteni, ebben vannak ideológiai és eszmei természetű közös érdekeltségek, és meggyőződések és vannak politikai és gazdasági pontok is.  Engedjék meg, hogy csak felvázoljam ezt az 5 pontot, hát ha a későbbi beszélgetésben hasznát lehet majd venni. Az első ilyen közös érdekünk az, hogy Magyarország immáron ha közép-európai együttműködésben gondolkodik akkor ne kizárólag a visegrádi együttműködésre helyezze a hangsúlyt. (…) Hadd mondjam el Önöknek, hogy persze a Visegrádi együttműködés fontos, mert az - az együttműködés elsősorban hozza azt a kulturális és szellemi értelemben ezt a közép-európai érzést, amit a nyugati világból kizárt közép- európai intellektuális élet, szellemi élet termelt ki magából, és ami szerintem pozitívum, megtermékenyítő frissességet jelent az Európai Unió számára szellemi, kulturális, intellektuális szempontból. De hogyha valóságos érdekszövetségeket szeretnénk kötni az Unión belüli közös föllépés érdekében, akkor a Visegrádi Együttműködés mellet akkor más együttműködésekre is szükségünk lesz. Sajnos most elgyengülő félben van az - az együttműködési keret, amely korábban  szépen szárba szökkent, és amelyben szintén négy állam vett részt. Igaz másik négy állam: Ausztria, Magyarország, Bajorország, és Baden-Württenberg. Én szeretném felhívni az Önök figyelmét, hogy talán a jövő szempontjából a számunka legfontosabb közép-európai együttműködési keret, inkább ennek a négy államnak az együttműködése lehet majd. Én azt hiszem, hogy itt érdekegybeesés figyelhető meg Ausztria és Magyarország között. A kettes pontban összegezhető egybeeső érdek mi nálunk a Balkán ügye. Úgy érzem, hogy mint politikai, mind gazdasági értelemben Ausztriának és Magyarországnak közös érdekeltségei vannak a Balkánon. Közös érdekeltségnek nevezném először is a Balkán biztonságát.

(…) A harmadik kérdéskör amiben egybeesnek az érdekeink ez egy szellemi természetű kérdés. Ez az Európa jövőjéről való gondolkodás, milyen szellemi alapokon érdemes elgondolnunk ez Európai Unió jövőjét, és én azt tudom mondani, Önöknek, örömmel számolok be arról, hogy   az Európai Unióban a néppárton belül és a konventen belül folyó vitákban, ahol szerepeljen az Isten illetve a Kereszténység megjelölése az Alkotmányban. Az osztrákok és a magyarok  vállvetve egy álláspontért harcoltak az eddigi időszakban, és remélem, hogy ez fönnmarad, vagyis van egy olyan osztrák és magyar közös világlátás amely szerint Európának keresztény értékeken nyugvó kontinensnek kellene maradnia, ez is egy közös érdek. Aztán azt hiszem, hogy közös érdekként fogalmazhatunk meg két dolgot, két fontos dolgot. Amely a most zajló Európán belüli döntést hozatali rendszer átalakításakor fölmerült kérdés illetve vita az abban elfoglalt álláspont. Úgy látom, hogy Ausztriának és Magyarországnak közös érdeke, hogy továbbra is rotációs elnöki rendszerbe működjön az Unió és nem lehessen egyetlen tagállamot sem mellőzni az elnöklés rendjében, és úgy gondolom, hogy mind a két államnak érdeke az, hogy a tagállamok közül mindegyik egy teljes jogú bizottsági tagot adhasson az európai bizottságba. Nos összegezve tisztelt hölgyeim és uraim, azt mondhatom, hogy szerintem Ausztriának és Magyarországnak közös érdeke a jövőre nézve az, hogy ez Európai Unióban semmiképpen ne induljon meg egy olyan átalakulás, ezt nem nevezném fejlődésnek, csak egyszerűen változásnak, átalakulásnak, amelynek eredményeképpen stratégiai, egész Európát befolyásoló döntések az Unión belül lévő nagy államokból álló úgy mond szűk körű, úgy mond  direktóriumok javaslatai és döntései alapján határozódnának meg. Ez azt jelentené, hogy az osztrák és magyar méretű államok egész egyszerűen kiszorulnak a legfontosabb európai döntésekből. (…) Összességében azt tudom mondani, hogy a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség meggyőződése szerint az előttünk álló időszak legfontosabb feladata, hogy kiszámítható és nyugodt csatlakozásban legyen részünk, egyenletesen haladjunk előre, mindenfajta bizonytalanságot okozó kilengések nélkül és biztonságosan érkezhessünk meg az Európai Unióba. (…)

Polgári Magyarországért Alapítvány, 2009.


Forrás webcím (letöltve: 2019.10.17 - 00:45): http://szpma.hu/hir/72-ParbeszedasikeresintegracioertOsztraktapasztalatokOrbanViktorbeszedereszletek.html