Rendezvények

Civil szervezetek találkozója

Budapest, 2004. december 10.

A Polgári Hermina Alapítvány és a Polgári Magyarországért Alapítvány közös rendezésében került sor 2004 december 10-én a civil szervezetek találkozójára a Budapesti Németajkú Református Egyházközség konferenciatermében (Bp., Hold u. 18-20.)
tovább

A magyarság életminősége az ezredfordulón

Budapest, 2004 december 9.

A Polgári Magyarországért Alapítvány által szervezett Európai fordulat című konferencia-sorozat 2004-es záró rendezvényére került sor 2004 december 9-én 16.00 órakor a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának dísztermében.
tovább

Áldás, népesség – Sorskérdés a Kárpát-medencében

Nemzetközi tudományos konferencia    
Nagyvárad és Félix-fürdő, 2004. október 1-2

Sajtóanyag

A Polgári Magyarországért Alapítvány és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közös programjával fontos kezdeményezést indít el, s kívánja erre felhívni a figyelmet.
A XX. század magyarsága a népesedési mutatók tekintetében zuhanó pályára került. Számbeli fogyatkozásunk a Kárpát-medencében drámai méreteket öltött. Mindez arra készteti a felelősen gondolkodó magyar közéletet, az egyházakat, intézményeket, civil szervezeteket, iskolákat, tudományos műhelyeket és gazdasági szakembereket, hogy a tudományos igényű helyzetfelmérésen túl a lehető legszélesebb összefogást keresve tekintet nélkül pártállásukra olyan cselekvési programot készítsenek, mely nem csupán a fájdalmas demográfiai helyzetünkre tekint, hanem a sorvadás mélyén húzódó bajokat akarja orvosolni.
tovább

Ha megmozdul a föld...Civil kurázsi változó időkben

Budapest, 2004. július 9.    

Ismét szükség van civil kurázsira

Ma újra bátorság kell az igazság kimondásához, saját álláspontunk képviseletéhez, ha nem úgy gondolkodik az ember, mint a kormány és annak holdudvara - jelentette ki Orbán Viktor a Polgári Magyarországért Alapítvány, a Keresztény Közéleti Akadémia és a Protestáns Fórum rendezésében tartott Civil kurázsi a változó időkben című konferencián.

a közönség

Kikre jellemző a civil kurázsi?

A tanácskozás színhelye a Hold utcai református templom volt, amelyet a világháború során leromboltak, majd hatvan évig raktárnak használtak. A templom csak 2002-ben nyerte vissza eredeti funkcióját. Bevezetőjében Balog Zoltán kifejtette: a civil kurázsi bátorság, fellépés egy igazságtalanságot elszenvedett ember vagy embercsoport mellett. Lényege, hogy cselekedjünk ott, ahol mások tétlenek maradnak, még a személyes kockázatvállalás árán is. Hozzátette: ezen kérdések végiggondolása nélkül a magyar közélet nem létezik, és a felelősséget vállalni kívánó magyar polgár számára már csak a puszta hatalommegtartó, vagy azt korlátozni kívánó iszapbirkózás szemlélése marad. Hogyan lesz valaki szemlélődőből cselekvő, és miben különböznek azok az emberek, akik nem csak szembenéznek az embertelen, és ezért mindig istentelen helyzetekkel, hanem szembe is szállnak azokkal? Miben különböznek ezek az emberek azoktól, akik ha bajt látnak, elfordítják a fejüket? Vajon a vallásos emberek vagy inkább a lázadók erénye a civil kurázsi, a nagy, vagy a kisebb népek fiaié, meg lehet-e tanulni egyáltalán azt a bátorságot, hogy jó időben helyesen cselekedjenek? A demokráciákban vagy a diktatúrákban van nagyobb szükség a kurázsira, vagy ott, ahol a közöny uralkodik? – tette fel a kérdéseket Balog Zoltán.

Felelősséggel a közösségért

Klaus von Dohnanyi, Hamburg volt főpolgármestere (Dohnányi Ernő, az igazságtalanul meghurcolt zeneszerző unokája) előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a marxista tétellel ellentétben hiábavaló minden olyan igyekezet, amely arra irányul, hogy pusztán neveléssel egy új emberré válhasson valaki. Hans Jonas német filozófust idézve hangsúlyozta, hogy a közösségért érzett felelősség leginkább a tapasztalatok során alakulhat ki. Mint mondta, fel kell ismernünk, hogy egy szabad és nyitott társadalomban, a globalizáció időszakában újra és újra meg kell tanulnunk alkalmazkodni a folyamatosan változó világhoz. Ha olyan társadalmunk van – mondta – ahol az állam egyre kevésbé korlátozza az egyéneket a társadalom biztonságának megőrzése érdekében, az egyének, a vállalatok, a közösségek saját felelősségét kell megerősíteni. Az állam feladata pedig az, hogy a törvények révén meg tudja védeni polgárait a nemzetközi piac erőitől, amely a vállalkozás és a fogyasztás révén ugyan nagy szabadságot ad az egyéneknek, ugyanakkor elveszetté is teheti az embert.

 
Klaus von Dohnanyi
Klaus von Dohnanyi


Az állam feladata a felelősség helyes szervezése

Balog Zoltán kiemelte, hogy a következő felszólaló, Orbán Viktor 1989. június 16-án elmondott beszéde sokak számára csak „fölösleges vakmerőség volt. A szovjet csapatok távozásának követelését többen csak egy fiatalember modortalanságának tekintették, azzal az indokkal, hogy miért kell háromszázezer ember előtt bírálni azokat a reformkommunistákat, „akik éppen a megjavulás útjára léptek? Azonban Orbán Viktor tizenöt évvel ezelőtt elmondott beszéde valójában a civil kurázsi jelképes megnyilvánulása volt.

A Szövetsége elnöke beszédében leszögezte: a civil kurázsi megértéséhez közelebb visz Deák Ferenc azon gondolata, amelynek lényege az, hogy „Tudok én cselekedni remény nélkül is! Az előttünk álló nagy kérdés, hogy megtaláljuk-e azokat az eszközöket, amelyekkel az emberi méltóságot, az emberi személyiséget és a közösségeket védeni tudjuk. A mai világban a nemzetközi piac bővül, az állam szerepe pedig megváltozik. De az állam létezésének értelme, annak fontossága, nemhogy gyengül, hanem megerősödik. Üdvözölte Klaus von Dohnanyi. „kormányprogram gerincét adó felismerés gondolatait, amely szerint az államnak a jövőben az a dolga, hogy a felelősséget helyesen szervezze.

 Orbán Viktor
Orbán Viktor

Legyőzni a múlt árnyait

Orbán Viktor az elmúlt tizenöt évről szólva hangsúlyozta, hogy Magyarországon az emberek döntő többsége részt vett a rendszerváltozásban, amely nem külső körülmények miatt jött létre, hiszen az csak lehetővé tette a rendszerváltozást. Ha valóban így történt volna, akkor nem politikai szabadság jött volna létre, hanem konzerválódott volna az előző rendszer, igaz a szovjetek nélkül. Ám nem alakult volna ki a többpártrendszer, és megmaradt volna a Munkásőrség is.

Mint mondta: Ismét olyan időket élünk ma Magyarországon, amikor ha valaki valamivel nem ért egyet, és ezt szóvá teszi, előfordulhat, hogy a bíróság előtt találja magát. Bizony ma újra a társadalom egészséges ellenálló képességére van szükség, hiszen újra bátorság kell az igazság kimondásához, saját álláspontunk képviseletéhez, ha nem úgy gondolkodik az ember, mint a kormány és annak holdudvara. Hozzátette: a civil kurázsi segítségével jó esélyünk van arra, hogy legyőzzük a múlt sötét árnyait. S ma a civil kurázsi a polgári értékek védelme, az azok melletti kiállás. Orbán Viktor kitért Közép-Európa legnagyobb politikai mozgalmára, a polgári körökre is, amelyeket a szabadság kis köreinek nevezett.

 
zsúfolásig megtelt a templom
Zsúfolásig megtelt a templom


Az igazi bátorság a mindennapokkal való szembenézés

A közösség felelősségvállalásának egyik magyar példájáról, a Regnum Marianum mozgalomról beszélt Deák István, aki 1969 óta a közösség tagja. A mozgalom eredetileg a budapesti külső kerületeiben élő gyerekek hitoktatásával foglalkozott 1896-os alapítása óta, azonban 1950-ben a közösséget hivatalosan felszámolta a kommunista rezsim, munkájukat mégsem hagyták abba, akkor sem, amikor vezetőiket – papokat és civileket – többször is perbe fogták, és akik emiatt összesen 77 évet töltöttek börtönben, és miután kijöttek, újra folytatták munkájukat.

A matematikusprofesszor elmondta, hogy bátorságukat részben a közösség megtartó erejéből merítették, másrészt pedig az önmagukkal való szembenézés miatt folytatták munkájukat, azért, mert - mint mondta - ha az ember ragaszkodik saját elveihez, akkor nem képes másként tenni. Az igazi bátorság az újrakezdés bátorsága, a sokszor névtelen hősöké, akik fenyegetés árnyékában élték mindennapjaikat - tette hozzá.

Értékké kell tenni a közösséghez tartozást

Prőhle Gergyely, Magyarország svájci nagykövete előadásában az alpesi ország politikai és társadalmi rendszerét mutatta be, ahol a többnemzetiségű ország alapja a széleskörű konszenzus. A közéleti felelősségvállalás akkor várható el – mondta -, ha ennek eredménye mindenki számára elérhető, tapasztalható: a nagyobb közösségekkel való azonosulás képessége attól is függ, hogy az képes-e olyan életminőséget teremteni, amely értékké teszi a közösséghez tartozást. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Svájcban a gazdasági életben is erőteljesen jelen van a közjó iránti elkötelezettség, így például a megtermelt hasznot olyan, az egész társadalom számára szükséges tevékenységek támogatásába fektetik, amely tudatosabbá teszi a polgárokat, például a hazai termékek vásárlásában.

 
a zenekar
A zenekar


Kép és szöveg: B.E. – N.G. – Szövetség Webszerkesztőség


Sajtóanyag

Ha megmozdul a föld …
Civil kurázsi változó időkben

A Polgári Magyarországért Alapítvány, a Keresztény Közéleti Akadémia és a Protestáns Fórum közös konferenciája

A konferencia az egyén, az ember személyes felelősségvállalásának, bátorságának, ellenállásának, tiltakozásának lehetőségeit vizsgálja. Arra keresi a választ, hogy mit tehet az egyes ember olyan történelmi helyzetekben, amikor körülötte összezavarodnak, s meggyengülnek a „társadalom”, a hivatalos ideológia elvárásai, az erkölcsi kapaszkodót nyújtó normarendszerek, amikor emberellenes politika veszélyezteti a közösség életét. Hol vannak azok az értékek, tájékozódási pontok, melyek képessé teszik az embert arra, hogy szembe ússzon az árral, hogy civil bátorsággal megtegye azt, amit a belső erkölcsi parancs neki diktál.
15 évvel ezelőtt százezreket megmozgató, látványos események jelezték a magyarországi politikai változásokat. Tüntetés a Dunáért és az erdélyi magyarokért, Páneurópai piknik és határnyitás, Nagy Imre miniszterelnök és társainak újratemetése. Utóbbin részt vettek az elkövetkező évek közéletének legfontosabb szereplői, s a szónokok mondanivalója mintha már előre jelezte volna az általuk befutandó közéleti pályát.
60 évvel ezelőtt a Magyarország elszenvedte zsidó honfitársainak szinte teljes megsemmisítését, a magyar tragédiát.
A két esemény, s a közben eltelt több mint négy évtized számos „lehetőséget biztosított” az egyéni bátorságra és kiállásra, arra, hogy az ember szembe ússzon az árral.

A konferencia első előadóját, Klaus von Dohnanyit, egykori német oktatási és államminisztert, majd hosszú évekig Hamburg főpolgármesterét családja mintha arra predesztinálta volna, hogy a civil bátorság jelképes alakja legyen. A németországi közéletben sokszor képvisel szövetségesei és ellenfelei számára is kényelmetlen álláspontokat. Majd’ 50 éves szociáldemokrata párttagsága ellenére elismert erkölcsi tekintéllyé vált egész Németországban, s az európai politika világában. Nagyapja Dohnányi Ernő, a világhírű magyar előadóművész és zeneszerző, akit egyszer zsidóbérencnek, majd az ötvenes évek Magyarországában háborús bűnösnek kiáltottak ki. Apja, Hans von Dohnanyi Hitler koncentrációs táborában pusztult el néhány héttel a háború vége előtt. Édesanyja révén rokona Dietrich Bonhoeffernek, a 20. század nagy evangélikus mártírteológusának. Klaus von Dohnanyi mind a baloldali házfoglaló autonómok elleni fellépésével, mind a 20. századi németországi zsidóság szerepének kritikus megítélésével komoly vitákat váltott ki Németországban.

A második előadó Orbán Viktor 15 évvel ezelőtt, Nagy Imre újratemetésén elmondott beszédével lépett először a nagy nyilvánosság elé. Közéleti emberként, Magyarország miniszterelnökeként, s azután is sokat tett azoknak a közösségeknek megerősítéséért és megteremtéséért (polgári körök), melyekben a civil kurázsi kultúráját ápolják.
Előadásában rámutat: 1989-90-ben az emberek civil tudata, az emberi méltósághoz ragaszkodó érzülete hozta meg a rendszerváltást. Bizony ma újra a társadalom egészséges ellenálló képességére van szükség, hiszen újra bátorság kell az igazság kimondásához, saját álláspontunk képviseletéhez, ha nem úgy gondolkodik az ember, mint a kormány és annak holdudvara.

A Regnum Marianum katolikus mozgalom lelkisége szemben állt a hivatalos kommunista ideológiával. A diktatúra évtizedeiben fiatalok tízezreinek jelentett szellemi-lelki otthont, s erősítette a non-konform magatartás erkölcsi gyökereit. A mozgalom hitbeli alapjairól és maradandó jelentőségéről Deák István beszél.

Prőhle Gergely, Magyarország berni nagykövete arra a kérdésre keresi a választ, milyen szerep juthat a civil bátorságnak Svájc társadalmában, ahol a közösség tagjainak számos, törvényesen garantált, demokratikus eszköz van a kezében a politikai döntések befolyásolására, saját álláspontjuk képviseletére, s ahol több évszázad óta stabil, szervesen fejlődő demokratikus berendezkedésben élnek.

Balog Zoltán, a konferencia moderátora tartalmi bevezetéssel és összegző gondolataival járul hozzá a téma kifejtéséhez.

A konferencián a szombathelyi fiatalokból álló (Csanádi Szilvia - hegedű, Tóth Péter – brácsa, Petró András – cselló) Dohnányi trió zenei produkciója hallható.

Időpont: 2004. július 9. (péntek) 09.45-13.00

Helyszín: Hold utcai ev.-református templom (Bp. V.ker., Hold utca 18-20.)

Program:
9.30 Regisztráció
9.45 Dohnányi Ernő: Szerenád op.10 – Induló, Románc, Scherzo
10.00 Köszöntés – Matolcsy György, az Alapítvány elnöke
10.05 Bevezető gondolatok a civil kurázsiról – Balog Zoltán, az Alapítvány
főigazgatója
10.15 Az egyén felelősségének feltételei átalakuló társadalmakban – Németország példája
Klaus von Dohnanyi (Hamburg volt főpolgármestere)
11.00 Az egyén erkölcsi felelőssége és a magyar rendszerváltoztatás
Orbán Viktor, a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség elnöke
11.30 Kodály Zoltán: Intermezzo
11.40 A keresztény civil kurázsi alapjai – Ellenállás nácizmus, bolsevizmus idején – A Regnum Marianum lelkiségi mozgalom példája
Dr. Deák István matematikus (Regnum Marianum mozgalom)
12.00 Közéleti felelősségvállalás a folytonosság országában – Svájci példák
Prőhle Gergely nagykövet, Bern
12.25 Összegzés – Balog Zoltán
12.35 Dohnányi Ernő: Szerenád op. 10 – Téma variációkkal – Rondo Finale
12.50 Fogadás


Klaus von Dohnanyi, német politikus

Nagyapja, Dohnányi Ernő, a világhírű magyar előadóművész és zeneszerző, akit a Kommün (1919) alatti zeneakadémiai igazgatóságáért (Kodállyal együtt!) zsidóbérencnek kiáltottak ki. Ettől a bélyegtől hamar megszabadulva a kor és az ország egyik legkedveltebb előadóművésze és zeneigazgatója lett.
Sikere és elismertsége egyre nőtt, olyannyira, hogy ő vezényelt a főváros fennállásának 50. évfordulóján rendezett hangversenyen 1923-ban. Az általa komponált Ünnepi nyitány mellett, Kodály: Psalmus Hungaricus-át és Bartók: Táncszvitjét is dirigálta. Munkáját nemzetközileg is elismerték, és két évvel később, 1925-ben a New York State Symphony Orchestra vezető karmesterévé választották. Miután hazajött, 1928-ban a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán lett professzor, de tanítása mellett alkotni is maradt ideje, pl. a szegedi Fogadalmi Templom felavatására megírta Szegedi mise c. művét, 1930-ban. A Zeneművészeti Főiskolán 1934-ben főigazgatóvá választották, 1936. november 9-én pedig A Cantata Profana (Bartók) magyarországi ősbemutatóját vezényelte a Budapesti Filharmóniai Társaság élén. Főigazgatói posztját 1943-ig őrizte meg. Hatvanadik születésnapját a teljes hazai zenei élet megünnepelte, majd 1944 novemberében elhagyta az országot. Először Ausztriába ment, ahonnan útja Argentinába vezette, míg végül az USA-ban telepedett le. A kommunista rendszer háborús bűnössé nyilvánította és igyekezet nemzetközileg is, főleg az USA-ban lehetetlenné tenni. Csak nehezen tudta magát tisztázni a vádak alól. A halál amerikai állampolgárként érte 1960. február 9-én, New Yorkban.
Apját, Hans von Dohnanyi-t édesanyja nevelte fel Bécsben, mert 11 éves korában szülei elváltak. Ditrich Bonhoeffernek, a világhírű evangélikus teológusnak a testvérét vette feleségül Berlinben. Sógorával együtt részt vett a Hitler ellenes Canaris féle összeesküvésben és ellenállási mozgalomban. Hitler koncentrációs táborában pusztult el néhány héttel a háború vége előtt.

Klaus von Dohnanyi
1928-ban született Hamburgban, 1944-ben érettségizett, majd katona volt a II. Világháborúban. Ezt követően jogi tanulmányokat végzett. 1957 óta tagja a német szociáldemokrata pártnak. 1969 és 1981 között parlamenti képviselő, oktatási, tudományos és államminiszter (Willi Brandt kormányában), 1981-88 Hamburg főpolgármestere. Határozottan fellépett a baloldali házfoglaló autonómok ellen.
A 20. századi németországi zsidóság szerepének kritikus megítélésével komoly vitákat váltott ki Németországban.
„Nem tudom, hogy viselkedtek volna zsidók, ha a náci uralom idején ’csak’ fogyatékosokat, homoszexuálisokat és romákat hurcoltak volna koncentrációs táborokba!?”
Németország újraegyesítése kapcsán a leghatározottabban ő követelte az NDK negatív szellemi, erkölcsi hagyatékának elemző leleplezését, mely szerinte az erkölcsi értékek és a civil közösségek szétrombolásával igen nehézzé tette a két fél ország lelki újraegyesítését.


Deák István, matematikus

1945-ben született, 1972-ben házasodott meg, négy gyermek édesapja, négy unokája van. 1969-ben elvégezte az ELTE matematikus szakát, azóta matematikusként dolgozik. 1969-1972 között a BME Villamosmérnöki karán, 1972-1991 között az MTA SzTAKI-ban, 1991 óta ismét a Budapesti Műszaki Egyetemen oktat, jelenleg docensként. Tudományos címei: természettudományi doktor, kandidátus, PhD, habilitált doktor. Időközben háromszor dolgozott fél éves - két éves időtartamban Kanadában, az Amerikai Egyesült Államokban és Svájcban. A Regnum Marianum közösségnek 1969 óta tagja.

Deák István előadásának kivonata:
Egy pár szót szólnék a Regnum Marianum mozgalomról. 1896-ban alapította néhány egyházmegyés katolikus pap azzal a céllal, hogy a VIII. kerület külső területeinek iskoláiban tanuló gyerekek hitoktatásával foglalkozzanak. A hitoktatás akkor is, most is inkább nevelés volt, embert és keresztényt próbáltak nevelni a rájuk bízottakból. A második világháború után a 1950-ben elvették a Damjanich utcai házat, majd lehetetlenné tették az atyák együttélését. A nevelési munkát, a gyerekekkel való foglalkozást akkor sem hagyták abba, tevékenységüket három nagyobb perben honorálták a hatóságok (1961,1964,1970). A büntetésekből összesen 77 évet ültek le vezetőink, papok és civilek. 1990 óta ugyanúgy végezzük munkánkat, mint addig tettük.
Megtiszteltetés számomra, hogy felkértek arra, hogy a kurázsiról szóljak. De úgy gondolom, hogy ez a megtiszteltetés nem engem illet, hanem a Regnum közösségét, amely felnevelt. Azt hiszem, hogy esetem, esetünk nem tipikus. Nekünk sokkal könnyebb volt bátornak lenni három szempont miatt is.

Teljesen világos volt, hogy Magyarországon a kommunizmus alatt keresztényüldözés folyt, így a helyzet megítélése, illetőleg az elszenvedett hatósági intézkedések miatti kényelmetlenségek a mártír kényelmes helyzetébe juttatott minket, volt miért szenvedni. Keresztényeknek az igaz hitért elszenvedett bántalmaiban – felfogásunk szerint – az a külön isteni erő is segít, amit kegyelemnek szoktak nevezni. Így nem nehéz bátornak lenni.
Másodszor azért állok most itt én, mert a közösség fenntartó ereje sokkal nagyobb erőt ad egy embernek, mint amekkorát az egyén képes lenne kifejteni. Nekünk, egy közösség tagjaiként sokkal könnyebb volt a nehézségeken túltenni magunkat, hiszen a közösség együttérzése, az egyén tettének kollektív jóváhagyása százannyit adott, mint amennyi kényelmetlenséggel jártak a hátrányok. Előttünk jártak az atyák, akik a börtönből szabadulva, újrakezdték munkájukat.
Harmadszor túlzásnak érzem, amikor bátorságnak nevezik akkori tetteinket. Mi féltünk. Az egyik vezetőnk mondta, hogy a kereszténység csak azt követeli meg tőlünk, hogy hitvalló lélekkel bezörgessünk a börtön ajtaján. Egy atyával beszélgettem még a hetvenes években, s a magam ügyetlen módján megpróbáltam elismerésemet, csodálatomat kifejezni kitartásáért. Csak rám nézett, és azt mondta, hogy nehéz volt azt hallani, hogy életfogytiglan.
Talán a bátorság fogalmát is át kellene értelmezni, ha már engem is ideengednek ebbe az illusztris társaságba. Szerintem ez nem is bátorság, amiről beszélek, csak egyszerűen a szándék, hogy holnap is szeretnék tükörbe nézni. Ha az embernek van belső tartása, igénye arra, hogy saját elvei szerint éljen, akkor már nem tud megalkudni. Az igazi bátorság az újrakezdésé, a mindennapokkal való szembenézésé. Amikor az ember Bécsből jövet átjön az őrtornyok közé és meglátja a magyar határőröket.


Prőhle Gergely, svájci nagykövet

1965-ben született Budapesten. Nős, két gyermek apja. 1989-ben elvégezte az ELTE germanisztika-hungarológia szakát. 1983-tól tanulmányokat folytatott a jénai Friedrich-Schiller Egyetemen. 1998-ban szerkesztői munkákat vállalt különböző időszaki kiadványokban, újságoknál és a Magyar Rádiónál (szerkesztés, fordítás). Ugyanettől az évtől 1995-ig idegennyelvi lektor volt az ELTE-n. 1989-90-ben DAAD ösztöndíjjal a Hamburgi Egyetem germanisztika és politológia szakára járt. 1992-től 1998-ig a Friedrich-Naumann Alapítvány budapesti irodájának volt igazgatója, 1995-től 1998-ig posztgraduális tanulmányokat folytatott a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi szakán. 1998-tól 2000-ig a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának közigazgatási államtitkára, 2000-től 2002-ig a Magyar Köztársaság berlini nagykövete, 2003 január óra a Magyar Köztársaság berni nagykövete. Számos cikk, tanulmány írója.

Prőhle Gergely előadásának kivonata:
A nagykövet a Tell Vilmos-mítoszból és a reformáció társadalomképéből levezetve elemzi az egyén szerepét a svájci államfilozófiában és gazdasági életben. A svájci politikai döntéshozatal rendszere folyamatosan kompromisszumok megkötésére kényszeríti a politikai élet szereplőit. A kormányban minden párt képviselteti magát, tehát állandó nagykoalíció biztosítja a legfőbb célt: a többnemzetiségű ország egységének megtartását, minden álláspont megjelenését a végrehajtó hatalomban. A svájci rendszer ezáltal nem engedi meg, hogy politikai törésvonalak mentén kerüljön veszélybe az ország integritása.
A végső szót a legtöbb kérdésről népszavazás mondja ki, melynek során az egyes ember folyamatosan rákényszerül arra, hogy közügyekről véleményt nyilvánítson. A közéleti szerepvállalás tehát nem csupán szándék, vagy mentalitás kérdése, hanem a politikai rendszer szerves része.
A közéleti felelősségvállalás akkor nyerhet teret, ha az egyes ember folyamatosan nyomon követheti tevékenységének hatásait. A nagyobb közösség iránti elkötelezettség Svájcban nem a nemzeti gondolat mentén alakul ki, a svájci identitás tárgya a működő rendszer, a hatékony állam. A magas színvonalon működő szolgáltatások (közbiztonság, posta, közlekedés, infrastruktúra, egészségügy) állandó ellentételezését adják az egyes ember közösség iránti elkötelezettségének.
Mindez persze nem teremt idilli állapotokat, a svájci gazdaság növekedési ütemének lassulása és más, Európa többi jóléti államában is tapasztalható negatív jelenség arra kényszeríti az országot, hogy új utakat találjon a jövőben.
Az útkeresés kapcsán egyre gyakrabban fogalmazódik meg, hogy a szociális állam teherbíró képességének határán ismét az egyén felelősségének mértéke kell hogy növekedjék.
A liberális gondolatvilágban oly fontos egyéni felelősségvállalás azonban csak olyan zsinórmérték mentén történhet, mely garantálja a közösség gyarapodását. E zsinórmérték meghatározása kapcsán egyre gyakrabban értékelődnek fel olyan konzervatív, vagy csupán egy vélt modernitás jegyében annak minősített értékek, mint a család, vallás, rend, önkorlátozás, jótékonyság.
Nemcsak Svájc, hanem az összes jóléti állam jövője függ attól, hogy milyen mértékben sikerül megtalálni hosszú távon az egyén és a közösség érdekeinek összhangját.



Klaus von Dohnanyi előadása

Orbán Viktor előadása

Prőhle Gergely előadása

Dr. Deák István előadása

Konferencia a kőolaj áráról

Budapest, 2004. május 28.    
A Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány

"A kőolaj csendes árrobbanásának okai és annak hatása a magyar gazdaságra"

címmel zártkörű szakmai konferenciát tart.
tovább

Föderalizmus és pénzügyi kiegyenlítődés Németországban és Magyarországon

Budapest, 2004. április 23.

Nemzetközi szakmai konferencia a Polgári Magyarországért Alapítvány, a Konrad Adenauer Alapítvány és az Antall József Alapítvány rendezésében
tovább

Párbeszéd a sikeres integrációért - Osztrák tapasztalatok

Budapest, 2004. március 31.    
MEGHÍVÓ

A  Polgári Magyarországért Alapítvány tisztelettel meghívja Önt az Európai fordulat konferencia-sorozat második rendezvényére:

Párbeszéd a sikeres integrációért
Osztrák tapasztalatok
tovább

„A magyar gazdaság jövője” című konferencia

Budapest, 2004. március 30.   

A Polgári Magyarországért Alapítvány, a Keresztény Közéleti Akadémia és a Professzorok Batthyány Köre közösen rendezte a "A magyar gazdaság jövője" című konferenciát
tovább

Konferencia a Bokros-program 9. évfordulóján

Budapest, 2004. március 12.    

A Polgári Magyarország Alapítvány  Mi az igazság? alcímmel rendezett konferenciát, amelyen Dr. Matolcsy György, Nagy Pongrác, Gidai Erzsébet, Iván László és Lányi András tartott előadást.
tovább

Demográfiai konferencia

Budapest, 2004. február 18.

A Polgári Magyarországért Alapítvány által szervezett Párbeszéd a nemzet jövőjéért és a jövő nemzetéért - A magyarság népesedési távlatai a XXI. Század Európájában című konferencia előadói: Bogár László (Népesedés, mint nemzetünk tükre) Orbán Viktor (Népesedés és nemzetstratégia), Kopp Mária (A magyar lelki állapot és népesedés), Mikola István,(Népesedési egész-ségünk) ,Tóth Pál Péter (Egy befogadó nemzet népesedési távlatai).
tovább4 csatolmány
PMA RSS
Hírek

A prágai Ady Endre Diákkör kapta idén a Fiatalok a Polgári Magyarországért díjat

Prágai magyarokat tömörítő, Ady Endre nevét viselő diákkör kapta idén a Fiatalok a Polgári Magyarországért díjat, amelyet Mádl Dalma, Mádl Ferenc néhai köztársasági elnök özvegye és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyújtott át Erdélyi Ágnesnek, a szervezet elnökének.

tovább
Hírek

A Fiatalok a Polgári Magyarországért Díj 2017-es felhívása

 A PMA Kuratóriuma közzétette a Fiatalok a Polgári Magyarországért Díj 2017-es felhívását, melyre a beadási határidő lejárt.

A Polgári Magyarországért Alapítvány Kuratóriuma 2006-ban „Fiatalok a Polgári Magyarországért” Díjat alapított, amely minden évben olyan 35 év alatti személynek, vagy túlnyomórészt 35 év alatti fiatalok közösségének adományozható, aki/akik tudományos, közéleti, művészeti, karitatív, közösségépítő tevékenységével, személyes példamutatásával a jelenen átívelő, túlmutató szellemi, emberi értékeket hoz létre, és tevékenysége jól jellemzi a polgári – keresztény – nemzeti értékközösséget.

tovább
Hírek

Osztie Zoltán kapta a 2016-os Polgári Magyarországért Díjat

Osztie Zoltán kapta az idei – immár tizenkettedik alkalommal odaítélt – Polgári Magyarországért Díjat. A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének egykori elnöke  az elismerést Mádl Dalmától, a Polgári Magyarországért Díj első díjazottjától és Balog Zoltántól, a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) kuratóriumának elnökétől vette át Budapesten, 2016. december 13-án. A díjazottat Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke köszöntötte. 

tovább